Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-27 [0199]
:: L o n d o n,márci-js27. /Wolff./ Lloyd George tegnap este a Guild-Hallban beszédet mondott, amelyet rádión is továbbítottak. Beszéde folyamán Llovd George kitért a leszerelés kérdésére is és a következőKét mondotta: éhib€*^SiiA~~)jd c*<tt««v«uEbben az. évben 11? millió font sterlinget adunk ki 1 r^***. i ' • r " • ' ' Sgy évvel a háború előtt hetvenötmilliót ^forditottunk erre a célra, pedig már akkor ugy találtuk, hogy ez ijesztően nagy összeg. Akkor azonban hatalmas nagy flotta ' , fenyegetett bennünket, amely mindössze harminchat órányi távolságra norgonyzott partjainktól. Ez a veszély most elmúlt. De mit csinálnak tulajdonképen?Iennél kisebb a-veszély , annál több biztosítékot akarunk a veszély ellen? Mi végre vannak háta béke szabályozások és a békeszerződések, ha vegeredménybenx mind nagyobbméretü fegyverkezésre vezétnek?-Sir Austen Chamberlain büszke arra, hogy egész sereg ily elkötött : ;: Locarnot, a locarnoi szellemmel, amely ebben a pillanatban nem látszik túlságosan biztosítottnak - a Kellog-féle békeszerződést, egy csomó békekonferenciát és béke egyezményt. Az őszinteség és bizalom egyetlen biztositéka azonbanx a fegyverkezés csökkentése. Béke és hatalmas fegyverkezés együtt szélhámossá g, amely hamarosan robbanással fog végződni. A háborúban mi többet mertünk, mint amennyit valaha ország merészelt. Nekünk a béke érdekében is mernünk kell./Tetszés/. /MTI./ ¿¿^0^^1*1 , r :: L o n d o n,március 27. /Wolff ./ Tegnap estefa távozó! • követnek ffobgntonlB lk],tlaztelüle'rtf LünaOlllan tfbsd vull ábrándok Társáságban. AzTDeu^íTrTöughton beszédet mondott, amelyben az angol-amerikai és a nemzetközi kapcsolatokról szólt. A követ legőszintébb csodálkozását fejezte ki Anglia és az angol nép iránt, hangsúlyozva, hogy hivatalos működése alatt mindenütt őszinteséggel és jóakarattal találkozott. Uta lt arr a, hogy bárj... •- ; v .-1 Jrltérések . ... a két népet /hosszabb íaeiglí^ffiolj. ellentét/ nem választhatja el egymástól, ha az a szellem,- • > amely ugy wagybritanniának, mint Amerikának szelleme, nevezet sen a fair play^ur Megjegyezte a továbbiak során, hogy az utolsó évek eseményei jelentős lépést mutatnak a tartós béke felé, A jövőben azok a nemzetek, amelyek a háború útjára lépnek és a Kelloggpaktumban kifejezésre juttatott bizalmat • ^. ezt nyilván csak saját veszélyükre tehetik.inra.-"Jnéiet j^^^J^í^O Nagybritannia és Amerika viszonyáról a követ a következőket mondotta: A gyanúra okot csak / két zörgő manó paÉim* adhat. Ezek közül az egyik időnkint Amerikában jelenik meg, biztosítva a közvéleményt arról, hogy Nagybritannia rablóhatalom, hogy nem törődik a megbecsüléssel és a jogtalanságokkal, mások érdekeivel szemben közömbös, moho és ravasz, ás végül, hogy csak alkalmas pillanatra vár, / -.Am erikát földre tep-írjjeti. y A másik zörgő manó időnkint Nagybritanniában jelenik meg. Ez ar^. rol beszél, hogy Amerika hovatovább mindjobban ' •• lériáfii/ ^JMl erejének.ellkerülhetetlenül imperialista irányt vesz fel .^kiméletl énül es brutálisan arra törekszik, hogy másokat kihasználjon. Ezt az erőt - mondja tovább a^szeilem - Amerika csak megfélemlítésekre fogja használni és ez az erő a világgal szemben mindig veszedelmet és fenyegetést fog jelenteni. /Folytatás következik./
