Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-16 [0199]
P á r i s , március 16. Hevesy Pál^miniszter -rezidens / Magyarországnak a népszövetságnál akkreditált állandó delegátusa a Nemzetközi Diplomáciai Akad ánian^felolvasást tartott" Javaslatok az európai vitás Kérdések megoldására" cimen. Fejtegetéseiben foglalkozott a Népszövetséggel ás a népszövetségre váró nagy feladatokkal, amelyek • »számos nemzetközi kérdés szabályozására irányulnak. 1«I«^«EW J tj K*^U/xjtoikA A XIX. század kezdete óta Európában egy uj politikai erkölcs fejlődött, amely elitélte az államoknak erőszakos uton való létesítését vagy megszüntetését. Ennek a felfogásnak volt politikai előfutáríaBotterdam&Érasmus. aki 1517-ben Adagiorum Chiliades cimü munkájában éles kritika alá vette a hódítás jogosultságát. Véleménye szerint a hódítás rendszere a népeket az állatok nívójára süly esztette, amelyek számára megr nélkül j előlit ki az istállójukat. Amikor I. Ferenc a madridi békében V. Károly javára lemondott a burgundi hercegségről, 1527-ben ezt a lemondást érvényteleníteni akarta ás népszavazáshoz folyamodott. Egyes jelentéktelen esetektől eltekintve egész a XIX század közepéig, a hat ármegállapítások kérdésében a területek lakosainak akarata a diplomáciai^ általában jelentéktelen maradt. Házasságok, örökségek, megegyezéséé területcserék vagy hóditások voltak azok a ^kizárólagos momentumok, amelyek a tárképek ás népek sorsát eldöntötték. Napóleon idejében Is a bácsi kongresszuson bútorok ás nyájak módjára rendelkeztek a nápek felett. Csak a '. XII. század közepetaján kezdődött a népszavazás gondolata a közvéleménybe .nyomulni. Az előadó rámutatott áz. '• avignoni, savoyai, nizzai, lombardiai, veneziai, pármai ás piacenzai, a schleswigi, a moldvai a havasi. J ás végül arra a népszavazásra, amely 1905-ben kimondotta Norvégia^s Svádorsz-g elszakadását. Amikor a háború befejezésével a népszavazás gondolatát mint erkölcsi E.láp©liöi hirdették, ez mindenütt a legnagyobb lélkeáedést keltetiB. Lz a jelszó az Óceánon túlról jött és egy amerikai államférfi .^rasmus után 4Ö0 évvel majdnem ugyanazokkal a szavakkal hirdette: Ne osszuk és csereberéljük többé a \ népeket, mint . az állatokat. Fagy megrendülés fogta el a világot, mert az igazi béke megjelent a láthatáron. Azonban rövidesen jött a csalódás. A világ üdvének hirdetett népek önrendelkezési jogát - a schleswigi, felsősziléziai, klagenfurti es soproni eseteket kivéve - teljesen figyelmen kivül hagytak. Van egy kérdés, amelyre .urópában mindenki azonnal határozott ósbiz,tos váxaszt tud adni, ez pedig az, melyik hazához ki^ ván tartózni. Mindaddig, míg nem engedik meg, hogy ezt a világos kérdést egyszerű formában felvessék, kisebb jelentőségű kérdésekre való válaszadás végett elrendelt szavazás^ is nem más*. ., mint altatás és látszatáé.' lokrac ia. Az előadó nagy tetszéssel fogadott fejtegetéseit a követ kező szavakkal fejezte be: Korunk látszólagos materializmusa ellenére ifjúságunkban napról-napra ellenállhatatlanabb lesz a bonzódás a legnagyobb mértékben ideális világnézet felé. Teljes bizalmunkat ennek az ifjúságnak lelkesedésébe, nemesiélküségébe és bölcsességébe kell vetnünk. /"T.." „ , _ \zoJÜUA<A>,
