Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-22 [0199]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága Pékár Gyula elnöklésével ma délelőtt ülést tartott, amelyen több kereskedelanpolitikai törvényjavaslattal foglalkozott. A kormány részéről Walko Lajos külügyminiszter vett^ászt az ülésen. betétekre/ Napirend előtt Hajós Kálmán sürgette a / • vonatkozó magyar-jugoszláv egyezmény mielőbbi ratifikálását, hangsúlyozva, hogy a mai bizonytalan helyzet nagy hátránnyal jár. Walko Lajos külügyminiszter válaszában kilátásba helyzete, hogy az emiitett egyezmeny ^ratifikálása mielőbb megtörténik. ' Görgey István előadó ismertette ezután a szerb, "horvát, szlovén királysággal 1926, július 24.-én kötött kereskedelmi szerződés kiegészítéseként 1928. november 19.-án Belgrádban aláirt pót jegyzőkönyv, továbbá a lengyel köztársasággal 1925, március 26.-án kötött kereskedelmi egyezmény kiegészítéseként 1928. december 2.-án aláirt pót jegyzőköny vbecikkely ezesáről .szóló törvényj avaslatokat. Beck Lajos hozzászólva a javaslatokhoz, külkereskedelmi helyzetünkkel foglalkozott ás fájdalommal állapította meg, hogy javulás semmiféle viszonylatban nem észlelhető. Olyan jelenségek^szaporodását látjuk , amelyek ilyen javulásnak a közeljövőben való bekövetkezésére sem engednek következtetni. Jóllehet a kisantant gazdasági összefogása tervének nagyobb jelentőséget nem kell tulajdonítani, mert súlyos tárgyi okok akadályozzák létrejövetelét. mégis ennek az eszmének Benes ás Marinkovics által való forszirozasa az idők jele. Ugyanígy a német-osztrák gazdasági közeledés is,-amelyet Németországnak Ausztriából való fokozódó importja bizonyít - arra mutat, hogy mi nagy gazdasági összefog ások korába kerülünk, amelyet annál fálnobb gonddal kell figyelnünk, minél több jelét tapasztaljuk ennek a velünk szemben való gazdasági elbánás terén, ^Szerencsére az egymással versenyző ilyen tömörülések a kívánatos ás megnyerendő harmadik szerepét juttatják nekünk. léikülünk és ellenünk sem a kisantant ilyen gazdasági szövetsége, de egy német-osztrák összefogás sem képzelhető el. Az okos magyar külpolitikán múlik azután, hogyan értékesíthetjük e kedvező hadállásunkat. Németország leölt sertését Jugoszláviából ás Romániából vásorolja, tőlünk osak 4600 métermázsát vesz át, Itália pedig mezőgazdasági gépimportjából, amely 145.000 métermázsára rug. tőlünk csak 1800 mátermázsát vett. Itália baromfi szükséglete 27.700 métermázsa, amiből csak 1135 métermázsa magyar import, a többi .Jugoszláviába! származik. Lengyelország importja mindig nagyobb lesz felénk, a mi kivitelünk viszont csökken Lengyelország felé. Nekünk is okulnunk kell a,helyzet tanulságain, revía eá Inunké el I termelési áganként produkciónkat, es mindazokat az eszközöket, amelyeka export lehetős egeinket akadályozzák. Bogya János utalt arra, hogy nagyobb gazdasági egység kialakulása iránti törekvés mindenütt észlelhető s igy Magyarországnak arra kell törekednie, hogy gazdaságilag ne legyen izolált helyzetben. Olyan irányban kell orientálódnunk, ahol bizonyos együttműködésre számíthatunk. , Walko Lajos külügyminiszter felszólalása után, amelyben hangsúlyozta, hogy a kormány figyelemmel kiséri az európai gazdasági ] elenságeket, a bizottság a kát törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. , , Görgey István előadó ezután az Albániával való majd a Litvániával és Japánnal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szolo miniszteri jelentéseket ismertette, amelyeket a bizottság hozzászólás nélkül elfogadott. - - ° ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
