Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-16 [0199]
p P á r i s, március 16. /Magyar Távirati Iroda/ Henry RObertnek^ a francia akadémia tagjának negyedórás védőbeszéde kezdette meg a olumenstein-oer védőbeszéd einek sorozatát. , ... Kiemelté, hogy ha Blumensteintelitálik, az Ítélettel együtt ... Reynald szenátort is sújtani fogjak. Szerint e-le he tétlenség- az ügyben Blumensteint elitélni. Utána Moutet ügyvád . négy óra hosszáig tartó_ nagy védőbeszédet mondott, felsorolva valamennyi jogi ás technikai érvet Blumenstein felmentése érdekében. Á védőbeszéd csaknám vádbeszéd volt Magyarország ellen. Fő tétele az volt, hogy Magyar1 ország ki akar bújni az ünnepélyesen vállalt ama Köt elezet uságei_ alól, hogy az államadóssági papírjait arany értékre váltsa, _ vagyis Magyarország államcsődöt jelentett be az államadóssági papirok beváltása ügyében, " *« \ •' , " > ' "'.' . Amikor a védő Blumensteint vádi, akkor az egász francia tokát védelmezi. Arra számított, hogy az ügyász a tanúvallomások hatása alatt az egász vádat el ^fogja ejteni, s ezárt nagyon csalódott, amidőn az ügyász szigorú vádbeszádát meghallotta, A magyar kormány ügyvád iánek Frai senek helyzete könnyű volt, mert ő a közvélemény nagy áradatával úszik, f amely Blumenstein ellenes, Blumenstein vádőinek azonban ezzel az árral szemben kell uszniok. Epen ezárt beszéde sokkal hosszabb lesz, - mondotta- mint a magyar kormány ügyvádjáé volt. Kijelentette, hogy a magyar kormánnyal, mint a tegnapi ellenséggel, különös udvariassággal kell bánni ás deferálni kell vele szemben, de emellett kötelessége kimutatnia a magyar korma-y tételeinek helyt nem álló voltát. Blumenstein azért került bajba - mondotta a továbbiak során, mert bizott a magyar kormány ünnepélyes köt ele zett ságvállalásában ás ma is bizik abban, hogy a magyar korm?.ny a cimletekét teljes értékben beváltja; sőt Bluemnstein ma" is folytatja a cimletvásárlásckst ás ha nem ülne a vádlottak padján, azt mondaná: Uraim, vásároljanak ü nök is magyar cimieteket. Blumenstein teljesen ártatlan ás jóhiszemű. A yádo nem akarj a f eltét ele zni azt, hogy azárt folytatiák az eljárást Blumenst einnal szemben oly szigorúsággal, mert csehszlovák állampolgár volt. Egyébként Reynald szenátor szerepével kapcsolatban épen az a véleménye, mint az előtte szólóé volt , hogy tudniillik, ha ijlumensteinTsujt iák, a büntetés morálisan Reynald szenátort is elitáli. Majd megállapította, hogy a francia tőke érdekelve van a devaloriaált szerb-román-orosz címletek ügyében is, s igy voltaképen .a^francia, tőke érdekében beszél. Franciaországnak ugyanis a hágai bíróság előtt hasonló devalorizált cimletügye van a szerb állammal szemben. A hosszú beszéd végső következtetése az volt, hogy a Blumenstein-ügy meghaladja a Blumenstein-Lacaz^-Reynald-féle kicsiny ügy határait és nagy jelent ős ág ü közi ogi és magánjogi problémákat 'tartalmaz. Nemzetközi hitelezők" ás adösok állaanak egymással szemben. Végeredményben megállapította, hogy az ügyből kifolyólag Blumensteint Elehet étlen elltélRövid szünet után Goudchau x ügyvád, a fiat alább. Blumenstein ügyvédje tartotta meg v ádőbesz áa ét. Az elnök az előbbi ^hoszszu beszéd "hatása alatt megkérdezte, hogy mennyi ideig tart'a védő beszéde. A védő kijelentette, hogy egy félórát vesz igénybe.
