Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-20 [0197]
§ A Sevillai borbély a Nemzeti Szinházbas. A Sevillai borbélynak magyar színpadon soha olyan zajos és ^yhangu sikere nem volt, mint a Nemzeti Színház multheti reprizán. A darab, amely most háromszor került szinre a Nemzeti Színházban, csütörtökön a KamaraSzinház színpadára megy át, ahol már Somogyi Erzsi játssza Hoz inát és Kürthy György Almaviva grófs± szerepét, mig a darab többi főszereplői Uray Tivadar, Sugár Károly, Hajdú József, Matány Antal és Gyergyay István maradnak. i M . ... $ 4 Magyar Távirati Iroda jelenti; A képivselőház közigazgatási bizottsag*Bottlik József elnöklésével ma délelőtt folytatta a közigazgatás rendezéséről sz^óló törvényjavaslat részletes tárgyalását. & kormány részéről Sztranyavszky Sándor államtitkár vett részt az ülésen. Csák Károly előadó az ülés elején bemutatta azt az uj szöveget, amelynek a 65. szakaszhoz való felvételét a bizottság tegnap határozta el. Ez az uj szöveg mint a szakasz harmadik bekezdése, a tiszteletbeli tisztviselők kinevezéséről'szól, az erre vonatkozó feltételeket és lehetőségeket szabályozza, Buday Dezső az iránt érdeklődött, vájjon a rendelkezés vonatkozik-e a székesfővárosra is, a javaslat egyik későbbi szakaszának rendelkezéséből ugyanis ez magyarázható, t Sztranyavszky Sándor államtitkár ismételte azt a már tegnap is tett nyilatkozatát, hogy a szakasz rendelkezése a székesfővárosra nem vonatkozik, • hiszen tiszteletbeli tisztviselő a^ székesfővárosnál nincs. De'teljes megnyugtatásul hajlandó hozzájárulni - ahhoz, hogy ezt a 97, szakaszban expressis verbil ki is mondják. A bizottság az uj szöveget elfogadta s áttért a 66, szakasz tárgyalására amely a közigazgatási tisztviselők elméleti és gyakorlati kvalifikációjáról rendelkezik. Bry Márton kijelentette, hogy a szakasznak minden rendelkezését magáévá teszi^ csupán azt az egyet nem fogadja el, amely szerint az alispáni állás elnyeréséhez a gyakorlati közigazgatási szakvizsga letétele nem szükséges. Ellentmondást lát eboen a szakasz egyéb rendelkezéseivel szemben, annál is inkább, mert hiszen az alispánnak oktató szerepet is kell betöltenie. Szilágyi Lajos előadta, hogy számítása szerint 28 éves koránál előbb senki a szolgabírói állást el nem érheti. Kérdi hol van a biztosíték abból a szempontból, hogy az előre törekvő tisztviselő a gyakorlati kiképzést meg tudja szerezni kényszeritik-e majd az alispánt, vagy a főispánt arra, hogy az illetőt a gyakorlati kiképzés megszerzése céljából be is osszak az előirt helyekre. Gróf Szapáry Lajos szükségesnek tartja azt, hogy a fogalmazóktól megkívánják a gyakorlati képesítést. Az alispánnál azonban más állasponton van. Módot kell adni arra, hogy alispánt ne csak a fogalmazói karból lehessen választani, mert lehet, hogy a közvet^ lenül sorra kerülők között esetleg nincs megfelelő. Sokalja azt, «°gy ogy évet kelljen a jegyzői irodában tölteni, elég volna fél esztendő is. Hegymegi-Kiss Pál hangsúlyozta, hogy az autonómiának széleskörű jogokat ad a javaslat arra hogy a legalkalmasabb embert válassza meg /.xx az alispáni állásra .Ez helyes is mert nem a papiros-kvali v fikácio a xontos. hanem az elhivatottság. /Fogvtatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
