Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-18 [0197]

A felelősségrevonás terén kifejlődött bizonyos taktikázás, bujkálás, a mentelmi jog felhasználása, stb. Ezt meg kell szüntetni és a javaslatnak erre vonatkozó intézkedéseit helyesnek tartom. Az együttes felelősség gondolatát sem lehet kifogásolni; megvan töb ehelyütt a külföldön is és a magja megvan az 1914-es törvényben nálunk is. Ez a törvény a felbujtót, ha idege n, felel ősségre vonja, de ha a felbujtó a szerkesztő, akkor nem. Nemcsak a felbujtókat, de a buzditókat is felelősségre kellene vonni. Az anonim cikkekért elsősorban^ a szerkesztő legyen felelős, hasonlókép az álnéven megjelent cikkeknél. 0 azután a felelősséget átháríthatja, ha tudja. Csak ha a szerkesztő igazolja, hogy tiltakozása ellenére jelent meg a cikk, mentesüljön a felel osságrevonás alól. Egyes esetekben a nyomdász is büntethető legyen. *...'. -• . Vannak zugnyomdák, amelyek bizonyos káros célzatú röpiratok terjesztésével foglalkoznak. Ilyen esetekben csak a nyomdászt lehet felelősségre vonni. A 11. és 12. szakasz intézkedéseit helyesnek találja, helyteleniti azonban a 13. szakaszt. Arra^nincs szükség, hogy magánjogi térre vigyük át az elintézést és tisztán kártérítési célzattal lenefesen pert inditani. A, tervezetnek az eljárás terén szándékolt rendelkezéseit helyesli, valaminíjazt is, hogy a mentelmi jogra való tekintet(nélkül lehessen lefolytatni sajtópereket. Külön vétségnek lehetne tekinteni azt, ha a cikk valódi szerzője helyett strohmannt akarnak a biróság elé állítani. A pornográfiát közönséges bűncselekménynek kellene minősíteni s az idevonatkozó rendelkezéseket ki kellene vonni a sajtójog köréből. Altalánosságban igen alaposnak tartja a tervezetet és szüícs égésnek tartja, hogy törvényerőre emelkedjék. Bródy Ernő azt kérdezte, mi lesz az esküdtbirósággal, ha ez a tervezet törvényéire emelkedik s a kormány, mint a miniszterelnök kijelentette, lemond a kivé teles hatalom gyakorlásáról. Utalt arra,hogy sajtóügyekben senkisem volt ellensége az esküdtszéknek; séma szakkörök, sem a közönség részéről nem merült fel soha észrevétel ez ellen. A sajtószabadságnak két biztositéka van, az ^egyik a fokozatos felelősség, a másik az esküdtszék. A tervezet egy szóval sem emliti az esküdtszék visszaállítását, Ezután a fokozatos felelősség alkotmány biztos itéknellegével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy maga a sajtó politikum alkotmányjogi értelemben. A sajtótörvény egy része az alkotmánynak, több mint^alkotmánybiztositék. Zsitvay Leó maga mondotta egyizben, hogy a sajtótörvény alapja a sajtószabadság és célja e szabadság védelme. A sajtószabadság az alkotmány kiegészito része, tehát főleg közjogi érték, növelni kell és feltétlenül megőrizni. A sajtószabadságnak egyik biztositéka a fokozatos felelősség, mert az együttes felelősség a sajtószabadság megbénítását jelenti. Ha a tervezet törvényerőre lép, ugy temető lesz a magyar sajtó, nem akad majd szerző és szerkesztő, aki kitegye magát annak,! ogy mint vádlott állandóan a bíróságok szobáiban éljen. A fokozatos felelősség megfelel a sajtótermékek természetének. Köztörvényi büncsfc&ekményért mindenki felel, aki létrehozza, nagy igazságtalanságok származnának azonban akkor, ha sajtódeliktumért mindenkit felelőssé tennénk.Nagy érdekek kívánják azt, nogy az anonimitás jogát megőrizzek. Minden polgárnak joga van panaszkodni^ de a generális panaszjog csak akkor van meg, ha van fokozatos felelősség, mert ez ad módot a polgárnak arra,hogy panaszával eljuthasson a lapok hasábjaira. Deák Ferenc hires húsvéti cikkét; szintén névtelenül irta, A fokozatos felelősség oly mélyen benne él a közvéleményben mint alkotmányjogi biztositék,hogy annak eltörlése sulyos .megrázkódtatással iám.n JWa 1 vt .tfnv./