Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-18 [0197]
Magyar István kúriai tanácselnök szólalt fel erőnek. Rámutatott, hogy minden jogos indok nélkül, a személyeskedés terére átcsapott hangzavar keletkezett a sajtónovella körül. A 48-as sajtótörvénnyel is azt történt, hogy elégették, Kossuthnak pár hónap múlva cenzúrára volt szüksége . A 48-as törvényt azóta valóságos glóriával vették körül. 1914-ben is azt mondták, hogy . tiltakozásul tömegeket fognak a fegyverek elé vezetni es a végén kiderült, hogy épen azok jártak legjobban az uj intézkedések révén, akik féltek tőle és valósággal napi breviáriumokká lett az uj sajtójog. Hogy ilyen fontos kérdéshez'valaki hozzászólhasson, ahhoz személyi és tárgyi kvalifikációUkellenek.A tömegeknek a törvény nem ismeréséből származó tudatlanságát nem szabad kihasználni; a durva hang csak árt a sajtó ügyének. Személyi kvalifikációnak .tartom a jóhiszeműséget , a tiszta kezet és a tiszta lelket, azután az c . intelligenciának 4 .azt a finomabb fajta ját, amely az ellenvéleményt is kész meghallgatni, hogy ha kell okuljon, ha kell, fegyvert kovácsoljon magának oelole. Ami • a tárgyi kvalifikációt illeti, ennek a minimuma a télies hozzáértés. - Ezzel ellentétben azzal a felfogással találkozunk, nem baj, pusztuljon minden,a kultúra is, pusztuljon a magyar, csak a sajtó maradion meg. Hamis tétel, hogy a'sajto öncél. A kérdéshez nyugodtan kell hozzászólni, mert csak igy lehet minden oldalról megvilágítani. Az ankét nyugodt tanácskozása le fogja csendesiteni a mesterségesen'felvert hullámokat. Ezután kijelentette, hogy felszólalásában főleg három problémával kivan foglalkozni: a felelősség, kártérités és a sajtóügyekben való eljárás kérdésével. A felelősség kérdésének az együttesség a sarkpontja a novellában. Ennek az elvnek a behozatala azonban a fejlődésnek az utján csak kis lépést jelent előre és nincs semmi ok, hogy az erdekeltek féljenek tőle. Azok is felelnek a szerzővel együtt, akik: megrendelték a cikket. A kúria gyakorlata azonban már régóta állandó abban a tekintetben, hogy felelősségre vonja.... azokat, akik az adatokat szolgáltatták, aki az adatokat kértet, és aki azokat közzétette. Ezeket mind szerzőtársnak tekinti; ezentúl a szerkesztő is hozzájárul azokhoz, akiket felelősségre vonnak. .;;--/>'x pa fokozatos felelősségnek, de csak addig, amig magasabb érdekek megengedik; nem tekinti azt dogmának. f3uo-zs t A javaslat különben maga is áttöri az együttesség elvét, mikor a kiadót a nem időszaki lapnál nem'teszi a szerzővel együtt felelőssé >* Pedig a kiadónál van a'hatalom, a pénz, onnan indulna t ki a presszió esetleg a felbujtás•is. A tervezet a kiadót kihagyja és igy nem-is ad okot az elkeredesre. Kimenő utat hagy a javaslat akkor is, midőn a szerző azt vallja, hogy utasitásra cselekedett; könnyiti a szerkesztő helyzetét is abban az esetben, ha kiadja a szerzőt. A javaslat tehát csak óvatos lépés a haladás vonalán. Azokban az esetekben , amikor a kiadó* mellett a szerzőt is felelősségre vonják, szintén nem éri injurja a kiadót, hiszen az "osztott fájdalmat'' könnyebb viselni. A magyar Bírák kezében ez a javaslat semmikép. sem ölné meg a sajtószabadságot. Sokan hangoztatják, köztük az újságírás fejedelmei-, hogy már nem is novellára volna ^szükség, hanem gyökeres ree^f)rmra és vissza kellene menni köztörvényi felelősségre, amely Angliában van, életben.
