Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-22 [0197]
— — f w _ /Közigazgatási bizottság ülése. II. folytatás/ A 83,. 84. szakaszokat ugyancsak változatlanul fogadták el. A 85. szakasznál Hegymegi-Kiss Pál indítványozta, hogy a fegyelmi ügyek végső fóruma a közigazgatási biróság legyen. Gróf Szapáry Lajos hangsúlyozta, hogy a tisztviselők érdekében oizonyos megnyugtatást latna aeoan, ha legaláob olyan esetben, amikor a legfelsőob fegyelmi biróság hivatalvesztést állapított meg, az illetőnek módja legyen a közigazgatási bírósághoz fordulni. Sztranyavszky Sándor államtitkár kérte Hegymegi-Kiss Pál indítványának mellőzését, mert teljes megnyugtatást lat a tisztviselők érdekében a javaslat rendelkezésében. I legfelsőub fegyelmi biróság tagjai között helyet foglaló két közigazgatási oiro megfelelő garancia a tisztviselők szempontjáoól. A oizottság a szakaszt eredeti szövegéüen fogadta el, úgyszintén a 86. szakaszt is. Patay T/óbor azt tartaná Ln-i41<ylito-::; s j/iróság ítélkezzék ha hivatalvesztésről szóié Ítéletről van szó. Kívánatos, hogy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya áz eddigitől eltérő módon állittassek össze. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányábann tanácskozási és felszólalási joggal Euhazná fel a - törvényha tóság első tisztviselőjét, az alispánt, vagy a polgármestert. Indítványozta, he ggf a fegyelmi választmány ugy alakíttassák meg, hogy a törvényhatósági közgyűlés által választott tagok száma három legyen, ítélethozatalhoz az elnökön kivü, legalább négy tag jelenléte szükséges, Hajlandó belemenni abba is A hogy két tagot a közi£gazgatási bizottsáu valaszg, két tagot pedig a főispán* nevezzen KÍ. * Szilágyi Lajos utal arra, hogy a vármegyéknél a fegyelmi választmány eddigi összeállítása milyen következményekkel járt. Javasolta, hogy'a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya öt tagsu £>i : .. Elnöke a fő ispán, tag ja i pedig a közigazgatási bizot tság' által a saját kebeléből titkos szavazás utján évről-évre választott bármilyen négy tag, illetve ^két-póttag." . f ^-f^ 1 Jókay-Ihász Miklós ugyancsak^ nem t-irtja szerencsésnek a közigazgatási fegyelmi választmány mai összetételét és helyesli Patay indítványát, Gréf Károlyi József hangsúlyozta, hogy a válrsztmány jelenlegi összetételében nem megfelelő. A vita bezárása után Sztranyavszky Sándor államtitkár a legfelsőbb fegyelmi biróság összetételére vonatkozóan utal a. • 85. szakasznál f lhozott érvekre és az ott hozott határozatra. és Patay Tibor/Szilágy i fejtegetésével kapcsolat ben elismeri, hogy _ sok viszszásság Történhetett, de ezek' bármilyen összetételű fegyelmi választmány mellett sem szűnnek meg. Kérte a bizottságot, ragaszkod iák az eredeti javaslathoz, mert ő kormányzati szemponttól és felügyeleti hatósági szempontból súlyt kell hogy helyezzen a fegyelmi választmány régi összetételére. Ezért a maga részéről Szilágyi és Patay indítványa val szemben az eredeti szöveg elfogadását kérte. Ladik Gusztáv államtitkár rámutatott a birói és a fegyelmi eljárás közti különbségre abból a szempontból, hogy a fegyelmi eljárásnak, kát eleme van, az okozott sérelem megtorlása és a közszolgálat érdekének megvédése. Ez ? kettő annyira ellentétes, hogy lehetetlen egyforma alapon elbírálni. / Folytatása következik./
