Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-19 [0197]
Foglalkozott ezután a külföldi sajtótörvény a kkel és megállapította, hogy ál. alába.n minden országban, ahol a köztörvényi felelősség érvényesül, tekintetbe veszik a vádlott jóhiszeműségét» Ami a johirnévre vonatkozó szakaszt illeti, kijelenti, hogy az teljesen ker :sztülvihet:tlen. Ha a tervezet törvény lesz, épen annyira fog a kormánypárti, mint az ellenzéki lapok ellen irány ülni. Faj dalommal vette tudomásul a tervez "t szellemét, amely az ujságirót csak rosszhiszeműnek tart j a. Milotay István a Magyarság felelős szerkesztője, szólalt fel ezután. Nem akar kitérni azokra a kérdésekre, amelyeket a büntető- • jogi szakértők olyan érdekesen fejtegettek, nem akarja érinteni a kártérítés és a gyorsított eljárás kérdését sem. A mentelmi jog ügyében: csatlakozik Doleschall fejtegetéseihez. Ha a kormányi ak eltökélt szándéka az, hogy ragaszkodik az~alkotmányjogi elv áttöréséhez és felfüggeszti a mentelmi jog alkalmazását a szerkesztő-képviselőkkel szemben, akkor volna egy javaslata. Nem lehetne-e a kérdést kettéválasztani 0i.yan értelemben, hogy a magáninditványra folyó eljárásokbam fü gesszék fel a mentelmi jogot,, de a hatósági vadon alapuló bűncselekmények kérdésében tartsák fenn a mentelmi jogot? Részletesen szólt e után a tervezetnek amaz intézkedéseiről, amelyek az újságíró számára a nyilvános tá rgyalás okoy parlament, bizottságok, bírósagok/ történő események hiv szellemben való közlését te-^ szik kötelezővé. Az előbbi felszólalók fejtegetéseinek kiegészitesekepen megemlíti ezzel kapcsolatban, hogy igen soks.or magának az illeic képviselőnek nem válna hasznára, ha a sajtó szórói-szóra reprodukálná elhangzott beszédét. Komolyabb oldala a dolognak, hogy megtörténik az is, hogy a képviselő beszédét a gyorsírói jegyzetekben kiigazítja, mégpedig ugy, hogy az újságíró és a parlamenti gyorsíró jegyzete között negy különbség támad. Felmerül itt azután a kérdés ? hogy melyik feljegyzéshez tartsa magát a sajtó? Amikor az ujságirót ilyen- dilemma elé állítják, ngyon nehéz lesz a törvény megfelelő alkalmazása. Megtörténheti!, az is, hogy egy eseti ges diktatórikus kormányzat esetén^azért fogják lecsukni az ujságirót, mert hiv szellemben közölte né Idául a parlamentben elhangzott felszólalásokat. De nemcsak diktatórikus kormánvzat idején állhat ez elő: a Károlyi-kormány azért fenyegette meg őt és rombolta szét szerkesztőségét, mert túlságos hiven közöltek tudósításokat a kormányról. A magyar sajtójog abból a sajátságos viszonyból fakadt, amelyben az utolsó) óta mi Ausztriával, illetve a dinasztiával voltunk, amikor sokszor történt kisérlet a nemzet jogainak megnyirbálására. Magától értetik, hogy a múltban a ma gyárat örvény- vi hozás arra törekedett, hogy a magyar sajtónak minél több jogot és szabadságot biztosítson. r-htÍ4^ijiM.dj A tervezet szellemében 1 két tendenciát lát. Az egyik a kapitalizmus térhódítása, a másik a forradalmasított tömegekneK a-sajtóra való befolyása elleni véd kezes. Mindkát veszély fennáll. Lassúk be őszintén, hogy a kapitalizmus veszedelme megvan a sajtóval szemben; ez hozzátartozik a modern fejlődéshez. Szzel a veszedelemmel szemben, amelyben van valami kisajátító, köz- és magánérdeket sokszor mellőző tendencia, valóban védekezni kell. A kérdés az csupán, hogy egy gyenge^ törvényszakasszal lehet-e védekezni.foA forradalmasított tömegek befolyásának veszélye énen ugy fennáll, mint 191P-ban. amikor egy neptanácsi határozattal tették iiluzóriussá a sajtó függetlenségét. /Foíytato G ^Y^teik-/ K. szekció
