Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-04 [0196]

p § P á r i s, február 4. Madridból jelentik, hogy Cabanellás tábornokot ,Valencia katonai parancsnokát Saniurjo tábornok megérkezése után azonnal letartóztatták és szigorú őrizet mellett a fővárosba kisárik, ahol haditörvényszék elé fogják állítani* Öt teszik felelőssé a lázadás kitöréséért. /MTI/ T § P á r i s, . február 4. Az Bcho de Paris londoni levelezője azt irja, hogy diplomáciai körökben élénk figyelmet kelt. a • Vatikán és a ^uirinal megegyezésének a hire, A megegyezés számos nemzetközi l problémát vet fel, A többi között ez a'rendezés, amely ismét a szuverenitás teljes kellékeivel ruházza fel a Vatikánt, legközelebb időszerűvé teszi, hogy a Vatikán is belépjen a népszövetságbe. A megegyezést jegyzékbe iktatás céliából valószínűleg bemutatják a népszövetség főtitkárságának. Előreláthatólag nem sok idő múlva a Vatikán nemcsak a népszövetség közgyűlésén, hanem a népszövetság tanácsában is helyet fog kapni. A lap megemlíti, hogy már 1919-ben, a genfi népszövetség létesítését mgelőző diplomáciai tárgyalások során a Vatikán bizalmas formában közölte a hatalmakkal, hogy maga is tagja óhajt lenni ennek az intézménynek. Wilson puhatolózott is ebben az irányban, azonban • az olasz kormány annak idején határozott tiltakozását jelentette be. Valószínű - irja a lap,- hogy a Vatikán helyesebbnek véli, hogy nem a jelölés szokásos formaságai mellett, hanem a hatalmak egyhangú meghívása alapián veszik fel" a népszövetségbe ás a népszövetségi tanácsba. Egyébként azt hiszik, hogy ebben a tekintetben semmiféle komoly nehézség nem fog felmerülni a nem katolikus hatalmak részéről sem. Körülbelül biztosra vehető az is, hogy senki sem meri elvitatni a Vatikánnak J állandó tagsági jogát. Tudvalevő egyébként, hogy a népszövetség megalakítása óta a H Vatikán mindig érdeklődött a népszövetség iráni es diszkrét megfigyelő utján állandó figyelemmel kísérte tanácskozásait, sőt a nemzetközi munkaügyi hivatalban, amely kiegészítő szerve a nép szövetségnek,a Vatikán is képviselve van./MTI/ T § P - r i s, február 4. Stresemannak a kisebbségek probléma, iára vonatkozó genfi bejelentésével kapcsolatban az Oeuvre azt írj, a, hogy a kisebbségi probléma egyike a legkényesebb kérdéseknek. Európa általános megnyugvása céljából szükség van arra, hogy a kisebbségek jogait világosan körülírjak és véget vessenek állandó izgalmaiknak,, A nagyháboru kitörésében ialent ékeny szerepet játszott a kisebbségi kérdés. Ezt a kérdést szabályozni kell, ha. nem akarják, hogy ujabb hábörur? szolgáltasson okot. , ' A Le Temps •ezercikkben foglalkozik* a bejelentéssel, A lap azt irja, hogy a kisebbs égek vái elme tekintetében nem lehet általános szabályt felállítani, minthogy ezen a téren nem egyforma kötelezettségek terhelik a hatalmakat. Nem lehet tehát beszélni a kisebbségek általános problémájáról. Azon an senkisem gondol arra, hogy \ megsértse a kisebbségek védelmére vonatkozó külön szerződéseket ?s helyi egyezményeket, vagy hogy megtagadja azokat a külön kötelezettségeket, amelyek biztosítékokat jelentenek ugy az illető államokra, mint a kisebbségre nézve. Am más dolog biztositani-a kisebbségek szamára • •„;• azt az oltalmat, amelyre meghatározott esetekben joguk van ás más dolog felhasználni őket - mint ahogy Németország akaria azok ellen az államok 6llen, amelyek keretében logikusan alkalmsjzkodniok kell a nemzeti élethe z./Poly tatás a következik/ ORSZÁGOS UEVÉLTÁS