Napi Hírek, 1929. február/1
1929-02-02 [0196]
/ L A - - d 0 n i február 2. / Magyar Távirati Iroda./ A Morning P ? s t m ri ?f a tudósítója ugy tudja, hogy Trofckíj engedélyt kapott ugy Német-, mint Törökországban való letelepedésre. Németországba inkognitóban és hamis útlevéllel érne ás kát titkár kísérné, akik állandóan őriznék és minden mozdulatáról értesítenék s::*r f ^: - .Moszkvát. A szovjet külképviseleti szerveinek szigorúan meg// ., hogy Trockijjal bárhol is érintkezzenek. Sgy másik hir szerint a szovjet a legváratlanabb, hirtelen elhatározással utasította ki -Trockijt, aki családjával utbatrl >, Sztambul félő ás Jelenleg Odesszába árt : igen erős fedezettel, Trockij sorsát • Moszkvában a Ic-gf eszültebb figyelemmel kisárik. Az utóbbi napokban Trockij 80 hívet ^tartoztatták le Moszkvában, köztük számos Cseka-tisztviszelőt. Közülök hatot mar agyonlottek.KarkoVban a vörös hadsereg 16 tisztjét tartóztatták la aZmovjevet ás Kamenevet pedig sürgősen Moszkvába hivták, ahol ostromállapot hoz hasonló viszonyok uralkodnak. r /::/ Berlin, február 2. /Wolff/ A birodalmi gyűlés ma első olvasásban tárgyalta a háború kiküszöbölésére vonatkozó paktumról /Kellogg-paktum/ szóló törvényjavaslatot. Stresemann birodalmi Icülügyminiszter a javaslat támogatására beszédet mondott, melyben a többi közt rámutatott arra, hogy az első naptól kezdve,amelyben nyilyányaló lett, hogy,az eredetileg tervezett francia-amerikai békepaktum eszméjéből az Egyesült Államok kormányának elhatározása következtében általános világbékepaktum fejlődik, a birodalmi kormány felismerte annek a folyamatnak jelentőségét. Ehhez járult az a tény, hogy immár aktív módon beleavatkozott ebbe a^folyamatba az a nagy és hatalmas tengerentúli állam is, amely a Németország számára fontos előző békegaranciákban nem vett részt és különösen Pedig a népszövetségnek nem tagja. Nemetország magatartását illetően semmi kétség nem lehetett. Az amerikai paktumtervezet két nagy eszméje: & háborús konfliktus kiküszöbölésének és az ellentétek békés ki egyenlítésének lehetősége, vezérelvei a német külpolitikának is. Ugyancsak az amerikai .paktumtervezet a népszövetségi statútummal, a rajnai paktummal és a locarnoi szerződéssel nemcsak nincs ellentétben, hanem alkalmas azok alapeszméinek erősítésére. Szembeszállott itt azzal a felfogással, hogy ar. aláírást megelőző diplomáciai tárgyalások részben már, eleye megfosztották,a, , . Kellogf-tf-ktumot hatályosságától. Ellenkezőleg, ezek a targygiasok inkább bi zonyrtekai annak, hogy az erdekeit kormányok az amerikai javaslatot nemcsak gesttusnak és demonstrációnak, hanem következményeiben ismert kötelező aktusnak fogják fel. Németországnak nincsen oka és érdeke, hogy a paktum jelentőságát kisebbre becsülje, mintahogyan Briand az aláíráskor mondott be széd ében tette. De különben is a szkeptikus hangok, amelyek Németországban hallatszanak, nem a béke vágy ás a bákeakarat hiányára vezet endők vissza, hanem arra. hogy még nem látni a KellogJ-paktum természetes következményánekj az altalános leszerelésnek - végrehajtását. Ennek az eszmének megváló* sitása jelenti csak majd, hogy a Kellog-paktum uj korszak bevezetője lesz. Amikor Stresemann külügyminiszter arról beszélt, hogy Németország is elősegítette a Kcllqg-paktum létrejövetelát, a kommunisták ezt kiáltották: Amit ás! cT Stresemann ezt válaszolta: Ezt kiáltják a kommunisták olyankor, • amikor bzovjetoroszország a KellogVpaktumhoz való csatlakozást maga sürgeti. A miniszter szavait af Ház t etszássel fogadta. /Folytatás- következik./
