Napi Hírek, 1929. február/1
1929-02-15 [0196]
/A közigazgatási bizottság üléséről szóló tudósitÁs I.folyt./ A második fejezet tárgyalása során HegymegirKiss Pál helyeselte a megyei város elnevezést, az eddigi rendezett tanácsú város elnevezés helye't. Felvetette azt, vájjon nem lehetne-e a mezőváros rendszerét megvalósítani e javaslattal kapcsolatban. Viczián István és Ery Márton után. akik szintén helyeselték a mezőváros megvalósításának gondolatát, Scitovszky Béla belügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez az uj tipusnem tartozik a javaslatba, amely a közületet rendezi ^és a választójogot egységesiti. Foglalkozik azonban a községek kérdésének rendezésével is. A bizottság a szakasz második fejezetét a belügyminiszter által javasolt stiláris módositással fogadta el. A 38. szakasznál Fábián Béla inditványozta^ hogy a megyei varosokban a képviselőtestületi tagok számának felső hatara ne nyolcvan, hanem százötven legyen. Utalt arra, hogy vannak rendezett tanácsú v rosok, amelyeknek lakossága többszöröse egyes törvényhatósági városok lakosságának. Hegymegi-Kiss Bál szintén hangsúlyozta, hogy mintegy tizenhárom-tizennégy olyan rendezett tarécnu város van, amelyeknél semmisem indokolja azt, hogy azok elmaradjanak a kisebb lakosú törvényhatósági városok mögött. Ilyen Ny ir egyháza < Szombathely, Eger, Kar>osvár, Nagykanizsa. Cegléd, stb, A nyolcvanas-létszámot ezeknél aggályosnak tartja, mert könnyen klikkrenaszerre vezethet, az emelést viszont szükségesnek tartja, s ezért indítványozza, hogy: népesebb megyei városokban a vármegye meghallgatása utan a belügyminiszter a képviselőtestületi tagok számát legfeljebb százhúszra,felemelheti. Scitovszky Béla belügyminiszter hanh súlyozta, hogy bizonyos korrektivumml hajlandó a változtatásra. Csák Károly' eledé javasolta ezután, hogy^ a _ bizott sági tagok maximális létszámát százhúszban állap its&k meg. Fábián Béla is ilyen értelemben módosította inditványát. Scitovszky Béla belügyminiszter hozzájárulása után a bizottság ilyenértelmü módosítással fogadta el a szakaszt. A 39, szakasz tárgyalása következett ; amelynek Hegymegi-Kiss Pál teljes kihagyását kérte f azzal az indokolással, .hogy a szakaszban tervezett ,„ intézkedés gátat vett a városias fejlődesnek. Scitovszky Béla belügyminiszter hangsúlyozta, hogy ^Hegymegi a kérdést egyoldalúan fogta fel a terényhatósagi várossá valcátalakulhatás szempontjából. Ma sok városban megvan a törekvés arra ? hoby törvényhatcsági vároesá alakuljon át, jóllehet nirc s meg a szükséges feltételek mindegyike. Tagadhatatlan viszont, hogy épen vagyonfelügyeleti^szempontból ezek a városok bizonyos bábáskodást éreznék a varmegyék részéről. Vannak fejlett városok, amelyeknél a vármegyei adminisztráció lassúsága vagyoni szempontból hátrányos. Ezek épen azáltal, hogy vagyoni kérdésekben nem lesznek olyan függő viszonyban a vármegyével szemben, nem hidegülnek majd al a vármegyétől, hanem tartósabb lesz a viszony köztük es a megye k6zö r .t. E kérdésben nem politikai szempontok a döntőek, csupán az, hogy vannak városok, amelyek még nem érettek meg arra .hogy törvényhatósági jogú várossá alakuljanak át, vagyoni helyzetük miatt viszont szer-tnék magukat kivonni a vármegyei gyámkodás alól. /Folytatása következik./
