Napi Hírek, 1929. február/1
1929-02-14 [0196]
Ezzel kapcsolatban a bizottság elfogadta Krúdy Fer -ncnek azt az inditványát, hogy az-.örökös tagok közfelkiáltással is választhatók legyenek. Ha legalább tiz tag kivánja, a szavazás titkos, A következő szakasz kimondja, hogyha valaki közvetlenül érdekelve van valamely ügybe , nem vehet részt annak a tárgyalásán és a határozathozatalban. Az érdekeltség kérdésében az elnök dönt. Buday Dezső közvetlen érdekeltség helyett az érdekeltség kifejezést ajánlotta, Hegymegi-Kiss Pál visszafejlődést lát a szakaszban, mert a régi gyakorlat ^szerint végső fokon az érdekeltségi esetekben is a közigazgatási biróság döntött. Most a közigazgatási biróság szerape korlátozva van. Kéri, hogy az érdekeltség esetét állapitsák meg arra is, ha valaki nem e . közvetlenül, hanem hozzátartozói utján közvetve van érdekelve. Viczián István feleslegesnek tartja Hegymegi-Kiss aggodalmát, mert a szakaszban megnyilatkozó felfogás megfelel a polgári perrendtartás irgalmának. Javasolja, hogy az érdekeltség kérdésében ne az elnök, hanem a közgyűlés határozaon egyszerű szótöbbséggel vita nélkül. Wolff Károly szerint a javaslat nem mondja meg, milyen érdekeltségről beszél. Altalános birói gyakorlat szerint csak anyagi érdekeltség ellen lehet kifogást emelni, személyi érdekeltség ellen nem. Ina ítvány ózza, hogy csupán az anyagi érdekeltség . diffíkultálását foglalják a javaslatba. Az elnök döntési jogát határozottan ellenzi. Scitovszky Béla belügyminiszter hozzájárul SKIOZ , hogy a szakaszban az anyagi érdekeltség diffikultálása jusson kifejezésre, továbbá ahhoz, .••.« hogy ne az elnök, hanem a közgyűlés, illetve-a kisgyűlés döntsön nozzaszólás^nélkül a főügyész meghallgatásával, A bizottság a szakaszt a miniszter felszólalása alapján fogadta el. Ezután Peyer Károly személyes .. . . ' < .<i kérdésben szólalt fel, és tiltakozott az ellen, hogy Wolff Károly a tegnapi bizottsági ülésen a szociáldemokrata-munkásokról azt állitotta, hogy nemzeti es keresztény alapon állanak. Az ilyen kijelentések nem tartoznak a bizottság elé. Wolffnak a megjegyzését a főváros közgyűlésén szóvá fogja tenni, addig itt visszautasítja. Wolff Károly hangoztatja, hogy mint törvény hozó/ az országgyűlés bármely bizottságában joga. volt felvetni a Apák / kérdést. Ujbol hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint a munkások lelkében él a nemzeti és keresztény gondolat és bizton reméli, hogy elj6n az íidő, mikor a munkásság 90 százaléka be fogja látni, hogy keresztény és nemzeti alapon jobban boldogul. Áttértek a széksértésről szóló 30. szakasz tárgyalására. • Petrovácz Gyula örömmel üdvézli a szakasz rendelkezéseit. Indítványozza, hogy az elnök bármely tag indítványára " köteles legyen a szeksértés kérdését fölvetni. Hegymegi-Kiss Pál sajnálja hogy a szakasz nem rendelkezik a bizottsági tagok anyagi felelősségéről és kártéritési kitel ez ettségéxt 5 1 í ogad ') a a sza kaszt,de félti annak intencióit a pártsaenvedélyéktől. veszedelmet lát abban, hogy a törvényhatósági bizottság egyeseket végleg, megfoszthat bizottsági tagsági joguktól. Kéíi, hogy a közigazgatási bíróságnak ebben a kérdésben is juttassanak szerepet. /Folytatása következik./
