Napi Hírek, 1929. február/1
1929-02-13 [0196]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti; A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délutáni ülésen Botilik József elnöklete mellett folytatta a törvényhatóságok reformjáról szóló javaslat tárgyalását. A kormány t részéről Scitovszky Bela belügyminiszter volt jelen. Csák Károly előadó a 21. szakaszhoz,dtmely a bizottsági tagság megszűnéséről rendelkezik, módositást terjesztett be. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az összeférhetetlenségi helyzetbe került tag megszüntesse összeférhetetlenségét. A kizárój,fennforgása kérdéseben az igazolóválasztmány határoz; a határozat ellen tizenöt nap alatt lehet panaszt tenni a közigazgatási bíróságnál. Az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak számát a módositás nyolcra egészíti ki. Az összeférhetetlenségi bizottság negyven tagból alakul, akiket ugyanaz a kijelölő bizottság jelöl ki, amely az örökös tagok kiválasztását is végzi. Az üsszeférhet etlenségi bizottság tagjait a kijelölt negyven tagból sorsolják ki. Az elnököt es a jegyzőt maga a törvényhatósági bizottság választja. Az összeférhetetlensé? i bizottság titkos szavazással és mindig végérvényesen határoz, .határozaa ellen jogorvoslatnak helye nincji, icít w Az előadó ezután uj narmadik bekezdést javasolt,omelyjszerint a névjegyzéket évről-évre revideálják és arról, akinek megszűnt a cenzusa, az igazoló-választmány megállapítja, hogy megszűnt a tagsága is. A javasolt uj 7, bekezdés szerint az összeférhetetlenségi helyzet megállapítása után a bizottság felszólítja az érdekelt tagot, hogy összeférhetetlenségét nyolc nap alatt szüntesse meg, vagy mondjon le* Ha ez nem történik meg, a bizottság megállapítja a tágság megszünésétXSzután Scitovszky Béla belügyminiszter Putnoky Móric felszólalására megáilapitja, hogy ha valaki megszűnt a törvényhatósági bizottság tagja lenni, ezáltal megszűnik a tagsága a törvényhatóság más bizottságában is, Buday Dezső azzal a szövegezéssel szemben, hogy aa összeférhetetlenségi bizottság a törvényhatósági bizottság negyven nem tisztviselő tagjából alakul, azt indítványozza, hogy a negyven tagot felerészben a viri- , lisekv felerészben a választottak közül sorsolják. \ Fábián Béla intézkedést kér, hogy az összeférhetetlenségi zsűri v határozata ellen panaszt lehessen tenni a közigazgatási bírósághoz. Scitovszky Béla belügyminiszter adta meg szután a szakaszra vonatko zó felvilágosításokat. Hangsúlyozta, hogy a negyven tag kiválasztását tulajdonkép az autonómia végzi. Leghelyesebbnek tartja, ha ebben a kérdésben ugyanaz a kijelölőbizottság dönt, amely az örökös tagokat is kijelöli. Ez biztosítékot nyújt az ellen, hogy nem a vak véletlen dönti el, kik legyenek a tagok. Nem tartja helyesnek, hogy a közigazgatási bírósághoz panasszal lehessen fordulni a zsűri határozata ellen, itt arról van szó, hogy valamely ügyet etikai szempontból bíráljanak elfés nem arról, hogy valamely paragrafusnak szerezzenek érgényt a törvény intenciói szerint. Kéri az eredeti szöveg elfogadását. Buday Dezső a felvilágosítás után visszavonta indítványát, amelyet Fábián Béla magáévá tett. A bizottság a szakaszt az előadó móaositásával fogadta el s Fal ián Béla inditványát elvetette, Ezután Csák Károly előadó ismertette a 22. szakaszt a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatásköréről. A szakasz a taxáció elvét fogadja el; mindaz, ami a hatásköri r». •?•»**.. felsorolásban nincs benn, a kisgyűlés hatáskörébe tartozik. * Hegymegi Kiss Bál helyesli a taxáció elvét. Precízebb meghatározást kér arra, nogy a törvényhatósági bizottságnak milyen közterületet érintő• kérdésekben kell határoznia. Az ötvenezer pengő értékhatárt magasnak találja. ; . /Folytatása következik./
