Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-11 [0196]

Az Össervatore homano magyarázza az egyezmények tartalmát és mindenekelőtt megjegyzi, hogy a pápai territórium azonos a Vatikán városával. Ez a város azonban magába foglalja mindazt, ami a legnagyobb, a legjelentősebb, a legértékesebo abból, amit a művészet, a tudomány és a. történelem felajánlottak örök adományként Szent Péter sirjára és utódainak trónjára, magába foglalja azt, amit a Szentatya szigorúan szükségesnek tartott ahhoz, hogy neki, mint a világegyház fejének meg legyen a szabadsága és függetlensége és amit igazi és látható szuverenitásának jeléül tulajdonának ismertek el. Nagyobb, bár még mindig parányi területről beszéltek, ez azonban nem tehette volna kétségtelenebbé a pápa szuverenitását. Ez a szuverénjog

4 amelyet Olaszország is elismer, proklamál és törvénybe iktat, olyan jogi es erkölcsi erőt öit, amelynél hatályosabban és békésebben azt semmifele területnagyobbodás nem biztosíthatta volna. Eboen a kis szent városban a pápa pol^ri szuverenitása egybeolvad a vallási szuverenitással és állama annyira azonos magával a papai szék bázisával hogy a méltányosság és civilizáció szempontjából sohasem lehetne ezek szétválasztását jóváhagyni. Az a felelősség, amelylyel egy ilyen vakmerő lépés járna, szükségképen a legtermészetesebb és legsérthetetlenebb biztosíték. Ez adja meg a megoldásnak olyan stabilitását, amelyet semmiféle határ, és semmiféle hadsereg nem tudna minden esshetőség ellen megvédeni, mig ezzel szemben felesleges gondot és súlyos ..yjú* áldozatokat jelentene. A tengerhez vezető korridor nem volt szükséges sem a szuverenitás lényegéhez, sem annak gyakorlásához, Hiszen Svájcnál. Csehszlovákiának, Luxemburgnak, Lichtensteinnek, San Marinonak, Andorrának, Afganisztánnak, Abessziniának, Bolíviának sincs szabad kijárata a tengerhez. Az Össervatore itomano azt mondja végül, hogy a pénzügyi megállapodás kárpótlást tartalmaz, amely ^ -/alatta marad annak a reális értéknek, amelyet a Szentszék az egyházi tulajdon alakjában és a volt tartományok alakjában elvesztett, s amelyek/ jövedelméből a pápa az .. egyházi szükségleteket elégítette ki. £ az

onoan Amidőn Olaszország magáévá tette a Szentszéknek ez irályban kifejezett kívánságát, az igazságosság és a méltányosság szellemében járt el. Ilyenformán a garanciatörvény alapján folyósított évi hozzájárulások tőkésített összegének kiszámításához Jutottak. A Szentatya atyai érzésével, amelyet az olasz állam is teljesen méltányolt, még ezt az összeget is a legszigorúbban szükséges mórtékre esökkentette. Az Össervatore Romano végül hivatkozók a konkordátumra, és azzal fejezi be fejtegetéseit, hogyf*a neki felajánlott kibékülésre s az igazságos elbánásra, amelyet vele szemben tanúsítottak, arra a nagy jótéteményre, amelyet az egyház és a kereszténység függetlenségük és szabad- ' ságuk alakjában élvezni fognak, válaszul a konkordátum főpásztori ajándékát adta a kibékült Olaszországnak, amely csalhatatlan záloga * legjobb boldogulásának./MTI/