Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-01 [0196]

§ A riagyar iayirati Iroda jelenti: A belügyminiszter dr. Lukinich Imre -gyetami nyilvános rendes tanárt, a Magyar Nemzeti fóuzeum Széchenyi könyv.arának igazgatóját, az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében működő .tagjává nevezte ki. f xx v * 8 piuri Y°ÍPÍ> akinek legutóbb veronai hangver senyén a 40.000 nezot befogadó regi Mosszeumot a közönség teljesen betöltő-te, májusban fog a Magyar Királyi Operaházban fellépni. /A közigazgatási bizottság ülése. IV. folytatás./ , , A harmadik szakasznál Buday Dezső hangsúlyozta, hogy a törvényhatosági bizottsági tagok számát nem a lakosság szamához, hanem a választók s szamához kell kötni. Igen fontos, hogy egy .-egy bizottság létszáma ne legyet túlságosan nagy. Az volna a helyes, ha a varmegyei törvényhatósági bizottságnak száznál kevesebb és ötszáznál több tagja nem lenne, a városok törvényhatóságának. f • • ^ _ . taglétszáma pedig minimá lisan hatvan, amximalisan . 150 lenne. Szila gyi Lajos amellett érvelt, hogy a törve yhatósági bizottság taglétszám-nak a lakosság számahoz kell igazodnia. A tulnagy létszámú bizottságot azonban maga sem tartja helyesnek, mert ez nehézkessé teszi a tanácskozást.- Örömmel fogadja azt. hogy a miniszter hozzájárult az eredeti szöveg megváltoztoztatásahoz s a tervezett létszám helyett 25 százalékkal magasabb létszámot vett fel, Krúdy Ferenc hangsúlyozta, hogy a nagyobb létszámú törvényható sági bizottság mellett szól az az érv, hogy igy a lakosságnak széleseDD rétege érvényesülj igaz ugyan

? hogy a nagy bizottságot vezetni alig lehet. Csak Károly előadó javasolta, hogy a t örvény hat óságu városok-nál körülbelül ötszáz lakosra essék egy bizottsági tag s a... „ minimumot 72 százalékról 90 százalékra emeljék fel, amit egyébként a törványhatóságu városok is kértek, Hegymegi Kiss Pál hive a kisebb létszámú törvényhatósági bizottságnak, de csak abban az esetben, ha annak tagjai mind választás utján kerülnek be. Petroyác Gyula hangsúlyozta, hogy a városban ellensége a virilizmusnak, mert ami& a vármegyéknél épen nemzetvédelmi szempontból szükség van a virilizmusra, addig ez nem áll a városokra. Buday Dezső különbséget kivan tenni a vármegyei és városi törvvényhatóságok között a virilizmus szempontjából. Wolff Károly honorálja azokat aa intenciókat, amelyek a nemzethűség_szempontjait veszik figyelembe. A vármegyéknél nem is kivan hozzányúlni a virilisták arányszámához, hangsúlyozza azonban, hogy a városokban a virilizmus nem tölti be majd azt a szerepet, amit a megyékben betölt. ^ Egészen más természetűek a városi virilistak

; a városi virilizmus előtérbe tolása a városi közigazgatáson belül a radikális elemek felszinrehozatalát jelenti. Nem tartja helyesnek a virilizmus túltengését a hazafias kis

x J polgárság rovására. A vidéki városokban a bizottsági tagok legalább felének választás utján kellene a törvényhatósági bizottságba b^k^rülhie, a másii' felének pedig egyrészt a virilisek. másrészt az érdekképviseletek részéről való választás, utján. Nem kell tehát különbséget tenni etekintetben a vidéki városok és megyék között./ /o 1% t>