Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-05 [0196]

§ A postatakarékpénztár Árverési Csarnoka /IX. Lónyay-utca' 30/32/ XLVII. általános aukciójának kiállítását február 10-án nyitja meg a közönség számára. Az aukción értékes antik és modern bútorok, szőnye­gek, képek, porcellánok ; ékszerek, disz- ás^egyáb használati tárgyak, stb. kerülnek jelentős mennyi séghenP : » A sajtó bemutat ót, február 9-én, szom­baton délelőtt 9l_r este 6 óráig tartják meg. ftd^u-oiú,^uíóu § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délután fél 5 órakor Bottlik József elnökletével folytatta a közigazgatási reform részletes tárgyalását. Az ülés elején Scitovszky Béla belügyminiszter hozzájárult Hegy­megi Kiss Pálnak a mult ülésen benyújtott ama indítványához, amely­ben azt kérte, hogy a törvényhatósági jogú városokban is a vármegyékével azoncs legyen a bizottsági tagok megoszlása, vagyis a tagok kétötöd ré­szét a legtöbb adót fizetők, kétödcd részét az összes választók válasz­szák, egyötöd része pedig a szakszerűség révén és az érdekképviseletek részéről kerüljön^a bizottságba. Károlyi Józseg gróf es Buday Dezső felszólalása után a bizott­ság elfogadta Hegymegi Kiss Pál indítványát. A 4. szakaszhoz két indítványt nyújtottak be. Az egyiket Szabó Sándor és társas a G-yégy szeress. Szövetség delegáltjainak tagsága ügyé­ben, a másikat Kocsán Károly a tanítók képviseltetése tekinteteben. Hegymegi Kiss Pál indítványára a szakaszt a bizottság három részre osz­totta. Az egyik rész. a szakszerűségre, a másik az érdekképviseletre, a harmadik a kiküldési eljárásra vonatkozik. Ezután Csák Károly előadó indítványozta, hagy a vármegyék terü­letén lakó f vitézek tagjaik sorából egy kiküldöttet válasszanak, aki a törvényhatósági bizottság tagjává megválasztható. Hegymegi Kiss Pál megnyugtató választ kért a minisztertől afe­lől, hogy az érdekképviseleti és a szakértő tagok létszámának aránya megmarad-e? Miután a belügyminiszter kijelentette, hogy az arányszám megma­rad, Hegymegi Kiss Pál kifogásolta., hogy a városi mérnöki hivatal veze­tőjét a szakeszerüség óimén vették fel. Buday Dezső javasolta, hogy a szakaszban felsorolt 12 é tag közül tizet soroljanak azok kczé, akik hivatalból tagok, kettőt pedig az ér­dekképviseleti tagok közé. Szilágyi Lajos kifogásolta- hogy ebben a szakaszban vannak azok, akik hivatalból tagjai a törvényhatósági bizottságnak. ^Nem tartja helyes­nek, hogy a főkapitányt akadályoztatása esetén a kapitány helyettesiÉi. Javasolta ezután, hogy a vitézi rend necsak a megyei, hanem a városi törvényhatóságokba is delegálion tagot. Krúdy Ferenc visszapillantást vetett a megyei közigazgatás fej­lődésére és megállapítja, hogy semmi sem fontosabb a közigazgatás helyes fejlődése szempontjából, mint az, hogy a vármegyék belső elete s a kö­zönség szerepe az autonómiában ugy alakuljon, hogy egy plattformon talál­kozzék az állami közigazgatás vezetőivel is. A. hiba tudniillik az volt, hogy az állami közigazgatási szervek elkülönítették magukat autonómiá­tól. A szakaszban módot találnak arra, hogy a szakszerűség képviselete címén az állami közigazgatás főbb tisztviselői az autonómiában helyet nyerjenek és együt•működhessenek a vármegyével. Ezért örömmel üdvözli a szakasz rendelkezéseit . /Folytatása következik./.

Next

/
Oldalképek
Tartalom