Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-17 [0195]

Belgrád, január 17. /Bécsi Távirati Iroda,/ Fico belgrádi albán követ ki jelentette:, a zágrábi Novosti munkatársa előtt, hogy Albá* niának békére van szüksége. Ezért 6 minden fáradozását arra fogja összpontosítani, hogy a békét megőrizze. A szomszéd államokkal, Jugoszlávia* val és Görögországgal Albánia igyekezni fog a legjobb és a legszivélye* sebb viszonyt helyreállítani, természetsen szövetségesével. Olaszországgal egyetértésben, amelyhez Albánia mindig hü marad. Bár ' csak rövid ideig volt * Belgrádban, mégisjP, hogy mi áll a két szomszédos állam érdekében, amelyeknek 350..Kilométer hosszú kB« zös határuk van. Fico végül kijelentette, hogy Jugoszláviával a legjobb viszonyt igyekszik megvalósítani. Ismeri a két szomszédállam közös szükségleteit és a jugoszláv kormány intencióit. A'TI,/^^^^^, § H á g a, január 17, /Magyar Távirati Iroda./ Löwertjeid berlini ügyvéd előadásának fol

y

tatása

: Titulescunak a differencíalásróI""szolő" elvét, a~cseh kormány ügyvédiéi bizonyára azért adták fel. mert. bár a differenciálás Titulescu fejtegetéseiből belekerült a genfi jogaszok három pontjába és ez a három pont már több mint egy éve iennáll, a működésben lévő döntőbíróságok mégis egymásután határozataikat továbbra is az eddigi joggyakorlatukhoz híven hoztak, akely differencialitást nem kivan a likvi. dáciohoz. A genfi három pontra nem is lehet hivatkozni, mert hisz ennek célja csak az volt, hogy . politikai egyezkedés alapiául szolgálion s nem szánták nemzetközi jogelvnek. Mint ilyen egyébként semmi jogalapnál nem is birna. Hogyan lehetne feltételezni Gausrcl. a német külügyi íivatal koronajogászaról, aki egyszersmind a legkörültekintőbb diplomata, 10

gy jogi a

lap nélkül nemzetközi jogot akart volna teremteni vagy kompetencia nélkül ítélni akart volna nemzetközi bíróság helyett és nem csupán egyezkedési alapot szolgáltatni a felek feltételezett hajlandóságára való tekintettel? kérdezte Löwenfeld. Nem érti továbbá, hogyan tehetik a cseh kormány képviselői azt, hogy kifejezetten feladják Titulescu elvét a differencialitás/ról és ehelyett a háborúval való összefüggés kritériumát kívánják, iogforrásnak azonban mégis a genfi három pontot akarják odaállítani, holott ezek közül kettő épen a differencialitást kivanja meg, viszont a három pontnak egyetlen szakasza sincsen, amely a háborúval való összefüggést kivarrná. ~ — wm mm

' — »• m* mm m» w mm § H á g a. január 17. /Magyar Távirati Iroda,/ A csehszlovákmagyar v gyes döntőbíróság tárgyalása során Brunet egyetemi tanár, ffancia szocialista képviselő, Bacsak István szegény jogon perlő kisbirtokos, nyugdíjas államvasuti tisztviselő képviseletében jelent meg, akinek a cseh agrárreform során 120„hektár földiét vették el és a cseh állam még nyugdiját sem fizeti ki. Öten voltak testvérek és 1911. óta osztatlan tulajdonosai voltak egy birtoknak, amelyen közösen gazdálkodtak. Később a birtokot felosztották egymás között, de a cseh agrárreform tiltja társtulajdonosok között a földfelosztást. Brunet- falolvasta a cseh agrártörvény errevonatkozó rendelkezését és fölveti azt a kérdést, vájjon tényleg kisbirtokok keletkezését célozza-e kizárólag a cseh agrárreform, ha az 1911. óta társtulajdonban élő birtokosoknak megtiltja, hogy a birtokot egymásközött felosszák, s teszi ezt csak azért,hogy őmaga vehesse el ezt a birtokot, amely azután - tette hozzá Brunet - sokáig fal osztatlan marad^csupán bérbe volt adva és a bérlő utasítást kapott, hogy ezután a földhivatalnak fizesse a bért..Brunet megismételte Wien-Claudi fejtegetéseit és érvelését a háborúval való összefüggés és a szociális reform m.llett.sőt felolvasta a csehszlovák földreformról "szőlő" tanülrnányábah sájáímaga áltai gyűjtött oly tényekot, amelyek azt bizonyitják,hogy az agrárreform során tett intézkedések gyakran a szociális reform holyett háborús célt szolgáltak.