Napi Hírek, 1929. január/2
1929-01-17 [0195]
§ Hága, január 16./Magyar Távirati Iroda./ A magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróság-folytatta tárgyalásait a csehszlovák földreform ügyéből fakadó perekben. Löwenfeld rberlini ügyvéd igen tárgyilagos és szigorúan jogászi fejtegetései az egész * aélelőttöt kitöltötték. Az első pillanattól fogva sikerült a vitát teljesen elterelni attól a propagandisztikus talajtól, amely néhány magyar felkeres békeszerződésen alapuló azon Jogának gyakorlását, hogy ott az ellenséges állam által ellenérték nélkül elvett javaiért az e célra felállított döntőbíróság előtt jogi orvoslást keres, ugy akarná feltüntetni, mint támadást a csehszlovák állam szuverenitása és szociális rendje ellen. Löwenfeld nem kér mást;mint a békszerződés legszigorúbb alkalmazását. Nem hivatkozott általános nemzetközi Jogi elvekre, mert - úgymond - erre nincs szüksége. A magyar állampolgárok joga magából a békeszerződésből világosan kiderül. A békeszerződésnek csak egy fejezetében 13-szor van kifejezetten kimondva, hogy ellenséges állampolgár vagyonához kártérités nélkül hozzányúlni nem szabad. A szabály győző es legyőzöttek között viszonos. Ezt mások be is tartották. Miért legyen'tehát privilégiuma Csehszlovákiának, hogy olyan földreformot csináljon, amely kijátssza a békeszerződés világos rendelkezéseit! Senki sem akarja érinteni a csehszlovák állam szuverenitását és szociális rendjét. Már f amennyiben tényleg erről volna szó. A lényeg az, hogy magánembereknek a békeszerződósben biztositott joga van megsértve. A jogok védelme nem függhet attól, hogy földreformnak nevezi-ej intézkedését a jogsértő állam, vagy másnak. £^c£<^i> Löwenfeld . * felolvasta a békeszerződés világos rendelkezését, amely kimondja, hogyha a jogsértés megtörtént^ akkor nem jön tekintetbe,alyen alakban és milyen indokból történt. A védorendelkezésnek csak ugy van értelme, ha amegsértési lehetőségeket kimerítően felöleli és elzárja az összes hátsó ajtókat. Nagy hatással idézte az idevonatkozó hágai legfel* sőbb nemzetközi bíróságnak egy ilyen ügyben Németország és Lengyelország között hozott ítéletét, amely kimondja, hogy osak a'teljes kártérítés mellett közhasznú célokra való kisajátítás me'gengedett, Minden más-elvétel -^s minden bizonnyal a kártérítés nélkül való elvétel - tilos. Nem szükséges, hogy háborús elvételnek nevezze az állam azt amit csinál, vagy akár hogy ez az elvétel a háborúval szoros összefüggésben legyen. Csodálja, hogy a cseh kormány ügyvédjei,szemben a Titulescu által a román ügyekben folyton hangoztatott elvvel (a saját állampolgárnak az idegennel szemben megkülönböztető módon való kezelés?) a háborúval való összefüggésre akarják fektetni a fősúlyt. Megvallja, hogy mindkét beállítás meglepte, mert a döntőbíróságoknál mindkettőre vonatkozólag évek óta állandó a joggyakorlat, amely szerint sem differencialitásra, sem a háborúval való szoros összefüggésre nincs szükség.
