Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-17 [0195]

B QC s, január 17.-/Bécsi Távirati Iroda/ A nemzeti tanács ülésének további folyamán dr.Bauer képviselő a szociáldemokraták nevében indítványt nyújtott be az alkotmány módosítására. Az indítvány értelmében. ^minden törvényjavaslatot népszavazás alá kell bocsátani, na a" nemzeti tanács tagjainak egyharmada-részé ezt kívánja. Indítványát azzal indokolta, hogy a parlamenti többség kialakulását világnézeti és osztalypolitikai szempontok szabják meg és igy fennáll az a veszély hogy a parlament többsége egyes kérdésekben ellentétbe keiül a néo többségével. Szembeszállt azzal az eljárással, hogy elsőrendű fontosságú kérdéseket a kormánytöbbség és az érdekeltek közti összejöveteleken titkosan tárgyalják le, ammt ez

;- legutóbb, a lengyelországi sertések behozatalának korlátozása kérdésében történt . Óvva intett minden kereskedelempolitikai kalandíól, mert Ausztriának főképen a nagy munkanélküliségre való tekintettel nincs joga arra, hogy iparának valamely fejlődésképes értékesítési piacát veszélyeztesse. Felvilágosítást kért a szövetségi kancellártól arról,hogy mit terveznek és miről tárgyalnak. t r t Tauschitz kénviselő /agrárszövetség/ a mezőgazdaság értékesítési válságával foglalkozott és erre vonatkozó számitások alapján megállapítottá, hogy a mult esztendőben Lengyelcr szagból 400,000 darab, vagyis 80 millió schilling értékű sertéssel többet hoztak be Ausztriába, mint amennyire szükség lett volna. Ez természetesen jelentős befolyással volt a kereskedelmi mérleg alakulására is. A belföldi értékesítés megszervezésén kivül-. . Taushitz a lengyel sertések behozatalának korlátozását kérte. (&) A vitát holnap folytatják. /MTl/ B á c*s, január 17, /Bécsi Távirati Iroda,/ A bécsi giró és pénztáregylet mérlege a multévi nyereségáthozattal egyttt 42.690 schilling tisz* ta nyereséggel zárul. x.'>kxx A február 6-ára összehívott rendes közgyűlésen a multévihez hasonlóan 5 százalékos osztalék kifizetését fogják javasolni./^'* /B/ § B e 1 g rá d, január 17. /Magyar Távirati Iroda/ A zágrábi ,Jutarny List($egfontosabb feladat cím alatt vezércikket közöl. A cikk f ' ^azt állitia, hogy a jugoszláv királyság legfontosabb" problémája a horvát kérdés. Az eddigi kormányok alapvető hibája volt az

? hogy a horvát kérdés.* szerintük egyáltalában nem állott fenn. Ez a kérdés azonban mindig aktuális volt. A horvátok nem elégedhettek meg írott törvényekkel és alkotmánnyal, mert ezeket sohasem vitték keresztül. Nem is érezhették magukat az államban egyenrangúaknak, amikor tényleg minden alkalommal háttérbe szorítva látták magukat. A vidovdáni alkotmány a horvátok számára nem'adott semmi garanciát, mert az legnagyobbrészt nem volt életbe lébtetve, különösen azok a részei, amelyek a horvátok javára szolgáltak volna. Zsivkovics kormányának tényk)(ént kell elismernie, hogy az államban fennáll a megoldatlan horvát kérdés. Ezt fa kormánynak véglegesen el kell intéznie. Kegy miként, azt a horvátok képviselői már szántalanszor megmondták. Ki kell elégiteni a horvátok jogos kívánságait, amelyek arra irányulnak, hogy a horvátok egyenjogú tagjai legyenek az állam-közösségnek. Minden joggal rendelkezzenek, amilyennel a többi nép bir, viszont ők ugyana?)nyi kötelességet is teljesítenek, mint a többi nép , Ve^yr^JL