Napi Hírek, 1929. január/2
1929-01-31 [0195]
/ A közigazgatási bizottság ülése. V folytatás./ Mivel több szónok nem volt, az elnök az általános vitát bezárta és Bethlen Istfán gróf miniszterelnök válaszolt az elhangzott fel szó13-X á s ok 1* 9. • "ügy íátja, hogy a javaslat intenciói felől félreértések forognak fenn, A kormánynak elsősorban arról kellett gondoskodnia, hogy korszerű, modern alapcjkra helyezze a törvényhatósági bizottságok összeallitását, hiszen azok már több mint 10 éve ülnek együtt. A reformmal összhagngba kellett hozni a vármegyei törvényhatósági bizottság összetételét az általános és titkos választói jog kérdésével és korával, ami, nem könnyű feladat. Egyszerű lett volna azt mondani, hogy a törvényhatóságnak ne legyen más tagja, csak az, akit a nép válaazt.Azt hiszi azonban, helytelenül járt volna el a kormány, ha ezt a rendszert követi. Ez talán csak azokat elégítette volna ki, akii£ az általános választójog csalhatatlanságában hisznek és abban, hogy ez mindent jóvátesz. Abból a felfogásból indult ki, hogy a múltból meg kell tartani azt, ami bevált nemcsak a tradicic^an, haneml az organizációban is f gondoskodni kell az altalános és titkos választó- t. jog bevezetéséről, de ugyanakkor hátrányainak ellnnsulyozásáról is. v**A$**yA> A t Sövény javaslat nem egy-két esztendőre kivánja a vármegyék ügyeit rendezni, hanem arra az időre is, amikor a parlamenti válás ztói jogot szélesebb elgondolás alapján rendezik. Az egységes párt végeredményben a titkos választói jog elvi alapján áll, s az idők folyamán fokról fokra végre is hajtja majd ezt a programmját. A parlamenti vá Igázta sok tit£kossága sokkal messzebbmenő konzekvenciákkal jar, mint talán gondolják azok, akik sürgetik. Ez a magyar közélet teljes átváltozását jelenti. Talán kiszorulnak majd a közéletből nagyon értékes elemek, bekerülhetnek uj, talán később értékessé váló elemek, de ezeknek még bizonyos elő iskolázásra van szükségük. Azzal ^ hogy a vármegyék szervezetebe bevezetjük a titkosságot, r módot nyújtunk arra, hogy sz^bb körben s bizonyos ellensulyok alkalmazása mellett ezt a rendszert kipróbáljuk, Ha látjuk, hogy ez a rendszer beválik, akkor eljöhet az ideje annak, hogy a kiterjesztés a parlamenti választójog terén is megvalósuljon. H^EZ volt az az egyik szempont, tehát politikai elgondolás, amely a kormányt vezette, s ennek végig kell vonulnia a törvény egyes intézkedésein, A másik szempont, amelyet figyelembe kellett venni, szintén nagy politikai elgondolás, az hogy vármegyei életünk nem volt teljesen összhangbahoz-va a felelős parlamenti kormányzat elvével. A múltban a régi vármegye sikerrel ellenállhatott a kormányoknak s ez politikai szempontból helyes is volt abban az időben, amikor a parlamenti fórum a dualisztikus államformában kénytelen volt sannvedni a kaponti hatalommal szemben. Abban^a percben, amikor azok., a veszélyek, amelyek az Ausztriával való közösségből származtak megszűntek, megszűnt tulajdonképen ennek az elvnek létjogosultsága isi legalább is abban a rigorozitásban, amelyben a nemzet ^ehhez a tradicioihoz egészen az utolsó napokig ragaszkodott, A törvényjavaslat azért kodifikálja intézményesen a törvényhatóságok feloszlatási jogát, mert a kormány összhangba kivánja hozni a parlamentáris elvet az önkormányzati elvvel s lehetetlenné kivánja tenni azt, hogy ellenállás legyen olyan kérdésekben is, ahol esetleg a parlament többsége egy bizonyos akaratot már kifejezésre juttatott. Vannak még más szempontok is. amelyek a javaslatban_kifejezésre jutnak, de ezek már nem ilyan nagy alkotmányjogi történelempolitikai elveknek kifejezői ? hanem inkább az adminisztkació egyik-másik különleges teendőit kívánják megoldani, /Folytatása következik./
