Napi Hírek, 1929. január/2
1929-01-24 [0195]
§ . f ianuár 24. /Magyar Távirati Iroda./ Melos tiranai görög követ megbeszélést folytatott Tutulane helyettes külügyminiszterrel, akt) ki jelentette, hogy a görögországi kisajátított albán birtokosok kárTérifcési ügye rövidesen kedvező megoldást nyer. Az albánok ebben a kérdésben már a népszövetséghez fordultak, most azonban küszöbön áll a békés megoldás, minthogy görög részről nagyobb belátást tanúsítanak a kérdés iránt. -io\Jtfe, Bécs, január 24. /Bácsi Távirati Iroda./ A nemzeti tanácsban a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása során dr. Drexel keresztényszocialista képviselő nagv politikai beszédét mondott az osztrák-német kereskedelmi szerződésről, amelyről most folynak a tárgyalások. Megemlékezett arról a \ nagy feltűnést keltett hírről, amely szerint a tárgyalások súlyos nézeteltérések miatt megszakadtak . . -jegyesek már azt hitték, hogy a csatlakozási mozgalomnak vége van. &) A szónok ezután ezeket fejtette ki: Azt a gondunkat, hogy mélyebb nézeteltérésekről van szó, eloszlatták. A német nép sorsáról való nagy döntés nem abban rejlik, vájjon sikerül-e végrehajtani a politikai csatlakozást. Erre nincs feltétlenül szükség. A lényeges az, va|jon a kereskedelmi szerződés révén sikerül-e egymáshoz közelebb jutnuníqaddig is, amig a nagy célt elérjük. . A A jövő nemzedékek hálásak lesznek nekünk, ha jóvátesszük a német birodalomhoz való viszonyunknak 1806 óta tartó megszakadását, ha megcsináljuk azt, hogy Németországgal kötendő minden kereskedelmi szerződésünk ezt a megjegyzést fogja tartalmazni:"A legnagyobb kedvezmény ama vámtételek kivételével érvényes, amelyeket Ausztria és Németország mint barátságos államok biztosítanak egymásnak." Akkor aztán jöhetnek a győztes államok és mondhatják: "Ez tilos!" Ha oly kérdésben, amellyel senkinek sem ártunk ás senkinek sem okozunk fájdalmat, ne: segithetf ' önmagunkon, akkor szeretném látni, vájjon Amerika és Anglia is mondhatja-e, hogy ez tiléj , Jó az, hogy lassankint kijutunk abból az általános csatlakozási hangulatból, amely csak általános óhajtás és inkább érzés, mint . gazdasági megfontolás dolga. prArJ^ Meg kell kísérelnünk, hogy a való tények világába jussunk. Meg kell mutatnunk, hogy nincs-e jogunk a boldogulásra. Ennek az utja az, hogy dolgozzunk azon a kereskedelmi szerződésen, amelynek megkötésére a tárgyaló kiküldöttek barátként ülnek össze, dolgozzunk oly barátsági szerződésen, amellyel az egész világ előtt megmutatjuk, hogy a két szerződénél nem antantot jelent, hogy a két fél nem paktumot köt, amelyet a népszövetség elé kell terjeszteni,ás nem döntőbírósági szerződést, hanem hogy egységet alkotnak, Európa egységének magvát. /Lelkes tetszés a jobboldalon és a középen./ Dr. Hampl nagynémet képviselő a vita során köszönetet mondott Drexelnek állásfoglalásáért. Abram szociáldemokrata képviselő a csatlakozásban látja az egyetlen módját annak, ahogyan Ausztrián segíteni lehet. Azonban Ausztriának magának is tennie kell valamit, hogy a gazdasági közösség létre-