Napi Hírek, 1929. január/2
1929-01-22 [0195]
X/-/ Pá r i B. január 22./Cseh Távirati írod/ Szajnamegye kereskedelmi törvényszéke tegnap tárgyalta a Coty Jillatszergyáro s ás a francia lapkiadók szövetsége között támadt ögperes ügyet. A per okai visszanyúlnak az Ami du Peuple cimü lap megindulása idejére ás azzrl állanak összefüggésben, hogy Coty lapját versenyenkivüli 10 centimes áron árusította a többi lap 25 centimes árával szemben. Az első perben a szövetséget 20.000 frank és ötször 100. CPO frank kárt árit ás re 3 a birui eljárás . költségeinek viselésére Ítélték, három pe.-ben pedig arra, hogy összesen 1,200.000 frankot fizessen Cotynak mint kártárit ést. Abban a perben, amelyet a francia lapkiadók szövetsége ^oty ellen tisztességtelen verseny, cimán indított, a törvényszék illetéktelennek mondotta magát./MTI/ •»*•-«• I/-/ P á r i s, január 22./Cseh Távirati Iroda/ A Coty-perben hozott ítélet indokolásában a kereskedelmi törvényszék kijelenti, hogy minden kereskedőnek joga, ' vai arra, hogy áruinak árát tetszés szerint állapítsa meg. Azt nem sikerült bebizonyítani, hogy ha egy lapot 10 centimes áron árusítanak, ennek kétségtelenül deficitre kell vezetnie, mert számos lapnál a hirdetések teszik a bevételek fő részét. A törvényszék kijelenti továbbá, hogy a francia lapkiadók szövetsége meg nem engeiett konkurrenciát folytatott ás rosszhiszeműen azon fáradozott, hogy az uj versenytársat azzal bojkottálja, hogy termékeinek elárusitását az ujság-kioszkok bérlőire gyakorolt nyomással lehetetlenné tegye, továbbá azzal, hogy a szövetség elutasította azoknak a cégeknek 'hirdetését, amelyek egyidej üli-, g az Ami du Peupleben is hirdettek./MTI/ /-/ P rág a, január 22./Cseh Távirati Iroda/ A Bohámia egyik munkatársa Zágrábban beszélgetést folytatott Macsek dr.-ral, a horvát parasztpárt egyik vezérivel, aki többek között ezeket mondotta: Mi. horvátok teljesen önállóan fejlődtünk és most a habom után két teljesen különböző elemből erőszakkal nemcsak egységes .államot skartak csinálni, hanem egységes nemzetet is. Magától erte^ tődő, hogy ez nem s ikerülhet etett. illetőleg az egységes államot-, fel tudtak ugyan állitani. de mint ahogyan most ti z áv múlva lát juk, ennek egyáltalában nincs tartós értéke. Mi hovrátok a király manifesztumát rokonszenvvé 1 fogadtuk, még pedig azért, mert annak • idején az alkotmány elfogadásában egyáltalában nem működtünk közre. Ezért az egész alkotmányt mindazokkal a törvényekkel, amelyeket erre való hivatkozással hoztak, mindig oktrojnak éreztük. Reánk nézve tehát közömbös, hogy milyen uton és módon törlik el ezt a reánk kányszerixtett alkotmányt. Ami szempontuknból a királyi manifesztum mindenekelőtt tabuia rasat ' csinál. Most szabadon áll az ut az állam uj berendezésére. . /Folytatása következik/ „ .
