Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-21 [0195]

§ Miskolc, január 21. Barta József szendrő\i cse^ndőrőrmester vasárnap este a csendorőrs helyiségében főbelőtte magát és nyomban meghalt, A.csendőrőrmester szombaton megkérte Tőzsér jómódú szendrői gazdától leányának kezét és amikor elutasító választ kapott, főbelőtte magát./MTI./ § M i s k-o 1 c, január 21 .A szombaton elgá|oíz]Lt koldusasszony ma a. kórházban meghalt _ anélkül, hogy eszméletre tért volna. A rendőrség megállapította, hogy Lukács Mária hatvanéves koldusasszonnyal- azonos. Szepesi János soffőrt őrizetbe vették./MTI./ München, január 21./Bécsi Távirati Iroda./ Dr. Seipel osztrák szövetségi kancellár az akadémiai politikai klub venqégeként ma este előadást tartott "A föderalizmus Ausztriában" ciafElőadása elején hangsúlyozta, hogy már előre is ki kell jelentenie, hogy teljesen alaptalan minden olyan^feltevés, mintha ez alkalommal az aktuális politika valamilyen titkos szándéka késztette volna arra, hogy Ausztriából Bajorországba jöjjön, hacsak nem tekintjük aktuális politikába vágónak azt, ha két szomszédos és rokon állam lakói egymás megismerésére törekszenek. pm^t Az osztrák szövetsági alkotmány rendelkezéseit ismertetve, a kancellár kifejtette, hogy az osztrákok előtt az alkotmányban semmi sem látszik oly fontosnak és lényegesnek, mint épen a szövetségi államokon alapuló berendezés. Az osztrák föderalizmussal különösen a német birodalomhoz való csatlakozás rendithetetlen hivei állanak kétkedéssel szemben, amennyi-; ben a föderalizmus minden csatlakozást megnehezít abban a véle menyben, hogy Ausztriának akkor meg kellene szüntetnie salát föderalizmusát, vagypedig a német birodalomnak Ausztriával együtt szubföderalizmussal kell számolnia. És ha a föderalizmus megnehezíti a politikát - mondotta a szövetségi kancellár -, lehetetlenné mégsem teszi azt. Ezzel szemben a föderalizmusnak az az előnye, hogy a népet az igazi önkormányzatra vezeti. A jövő fejlődésnek a föderalizmus, mint minden szilárd sajátosság, nem csekély nehézségeket jelent, de nem von feltétlen és legyőzhetetlen korlátokat e fejlődés elé. A szövetségi kancellár ezután ismertette a föderalizmus történeti fejlődését, különösen az összeomlás idején. Ha a monarchia utolsó idejében harc folyt a nagy osztrák föderalizmusért, ez a harc nemannyira politikai, mint inkább szellemi harc volt, amelyet a jóakarat és tárgyilagosság jellemzett. Maga a kancellár akkoriban nem volt hive a föderalizmusnak, hanem a nemzeti autonómia mellett állott, mégpedig azért, mert idegenkedett az állami egység túlságosan messzemenő meglazitásától és mert abban a meggyőződésben volt, hogy a birodalom területi tagolásával a nemzeti kérdéstakkoriban még sem lehetett volna megoldaii. Amikor az összeomlás bekövetkezett, a föderalizmus úgyszólván a levegőben lógott, különösen amióta Ausztria utolsó osászára trónbeszédáben és 1928. októberi kiáltványában az ilyértelmü átalakulásra célzott .Az Ausztriában élő németek uj állama akkor a "Német. Ausztria" figyelemreméltó kettős nevet kapta, amellyel a németséghez, a német birodalomhoz való tartozandóságot akartak kifejezésre juttatni, de egyúttal országukat minden más^nyelvü Ausztriával szemben meg akarták különböztetni. A "Német-Ausztria'

1 kettős elnevezés a béketárgyalások idején kétszeres ellenfeleket szerzett_és igy az alkotmánynak a csatlakozás^ időszakaszával együtt a/|a|ü^-ge.rmaini szerződésben ez az elnevezés