Napi Hírek, 1929. január/2
1929-01-21 [0195]
Oslótól jelentik: A magyar képzőművészeti kiállitás alkalmából a norvég sajtó terjedelmes cikkekben foglalkozik nemcsak a magyar müv ászettel, hanem az irodalommal, sőt Magyarország történelmével is. Már a kiállitás megnyitását megelőző napokban megjelent az Aftenpostenben ' p-'agyar rapszódia" cimmel egy Magyarország földjét, történelmének utolsó századát, irodalmát ás képzőművészetét áttekintően ismertető cikk. A kiállitás megnyitásától kezdve egymást árták a lapokban a agyar művészetet tárgyaló beszámolók ás mükritikák. á "Norgels Handels og 3jörfartstidende "Magyar művészet" cimmel beszámol a magyar mükiállitásról s kiemeli, hogy ez nem egy állam művészetének őszét mutatja be. Nvoma sincs itt annak a szegényességnek, amelyet az utóbbi időben szinte már megszoktak. Olyan muvászötet látni itt. amelynek kedvéért érdemes visszatárni a kiállitási csarnokokba, mindamellett, hogy a kiállításon 352 műtárgy szerepel. A cikkiro megemlékezik a magyar képzőművészet múltjáról, kitár a Norvégiában is ismert Munkácsy Mihály alkotásaira, majd rámutat, hogy Magyarországon hat különböző müv^szegyesűlet van, amely versenyez abban A hogy a külföldnek nemzeti szellemű magyar művészetet mutasson. A földarabolt Magyarország területéből szép és nagy földrészek jutottak a szomszéd államoknak, mindamellett uj erők is támadtak az országban s minden tárén reményteljes a fejlődés. Ugyanez áll a magyar képzőművészetre. "^mág a kubizmust is bizonyos haszonnal emésztette meg, amelyet a bolsevista forradalom mint hivatalos művészeti formát rádiktalt a magyar festőkre. Most mindenütt nemzeti alapon dolgoznak, análkül ; hogy más művészeti irányokat kizárnának. A magyar festők sem vonhattak ki magukat a francia és német művészet hatása alol, de a magyar művészetnek mégis megvan a nemzeti veret6. Ugyanez a lap részletesen közli a Röwde magyar főkonzul estélyen elhangzott pohárköszöntőket, A Morgenbladet szintén kát • terjedelmes cikket szen tel a magyar kiállításnak. Az egyikben leirja a király részvételével lefolyt megnyitó ünnepséget, egász terjedelmében publikálja Kertész K. Rooert államtitkár beszédét, részletesen előadja, hogy a főváros valamennyi előkelősége jelen volt az ünnepélyen, sőt a diplomáciai karban Kollontay asszony } Szovjetoroszország képviselője is megjelent. A cikkíró annak a reményének ad kifejezést, hogy minél előbb elkészül az uj oslói kiállitási csarnok, mert a mostani a megnyitáskor annyira szűknek bi zonyult, hogy az első nap látogatóinak ajánlja, názzák meg még egyszer, mert a kiállitás méltó előzetes hiráre.Uzek után leirja a cikkíró a Röwde konzul otthonában rendezett dinernE történteket. A Morgenbladet mükritikusa komoly tanulmányt irt a mag\yar kiállításról, amelyben főként a képzőművészet nemzeti jellegének lényegét elemzi. Kifej ti, hogy Magyarország művészetének története ápugy-r mint a többi államé, az európai fejlődésnek egyik fejezete. Szerinte nem lehet elvárni a modern művésztől, hogy a primitív érzelmeket jutassa kifejezésre, mert ennek itt nincs célja. Csak annyit, lehet megkívánni, hogy művészetükben egyéniság és lelki tartalom legyen, s ez a döntő. Utal- arra, hogy a magyar festők náhany súlyos egyénisége a múltban nem tudott hazájában érvényesülni, hanem külföldön dolgozott s ez is hozzájárult, hogy a faji hagyományok ás a fejlődöttebb müvászöt között házag támadjon. Ismerteti ezek során Paál,László, Munkácsy Mihály ás jZinyei-Merse Pál pályafutását, majd sorbaveszi a kiállításon résztvevő későbbi művészeket. x '
