Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-19 [0195]

p § P á r i s, január 19./Magyar Távirati Iroda/ Gilda Darthy nevü szinásznő, , érdekes pert indított a párisi autó­taxi-vállalat ellen.- A s zinásznő annak idején autóiával tért haza a Bois de Bouiogneból, amidőn egy autótaxival összeütközött és megse­besült a fején. Kezelése szükségessé tette, hogy haját fejének egy részéről leborotválják. Ennek következtében a színésznő három hó­napon át nem tudott fellépni. Most 125.000 frank összegű kár­tértiést nyújtott be a törvényszékhez. A törvényszék a követelést megitálte a színésznőnek. § H á g a, január 19./Magyar Távirati Iroda/ A csehszlomk­magyar vegyes döntőbiróság délutáni ülésén Diena Gyula páduai egye­temi tanár igyekezett felszólalásában megvédeni a cseh álláspontot. Utána az elnök Barthelemy JóZsefnek, a Sorbonne professzorá­nak és a franc ia akadémia tagjának: adta át a szót, aki nagyszerű szó­noki készséggel felépített, emelkedett emberi és morális szempontok­tól vezérééit beszédevei ket órán át szinte lenyűgözve tartotta ugy a bíróság, mint a hallgatóság és a cseh kormány képviseletében meg­jelent ellenfeleinek figyelmet. Lényegében nem mondott mást, mint a magyarok többi képviselője, de csodalatos szónoki képességeivel elevenné, hússá és vérré tudta varázsolni hallgatói •,. előtt a fe^­v erszünet megkötése óta lefolyt és az ügyre nézve döntő!, jelentőségű mozzanatokat; bámulatosan világos és egyszerű beállitásba tudta he­lyezni a szóbanforgó .jogi problémákat. Mindenekelőtt"igyekezett leszögezni, hogy nem politikai, ha­nem jogi kérdésről, s ebben a keretben is anyagi kérdésről van szó.. A cseh álláspont a szuverenitásra és az agrárreform érinthetlenségé­re óhajtaná felépíteni a döntőbíróság illetéktelenségét. A szuvere­nitás ^kétségtelenül nagy és fontos elv, de épen olyan 3 mint a közjog sok más elve, amely \ba túlzásba a viszik^ magara az elvre veszélyes következményekhez vezetne. A kisebbségi szerződésekből vett konkrét példákon mutatta be, hogy az uj államok az alkotmányjog és a_választójog terén, valamint egyéb területeken, amelyeken a szuvere­nitás érvényesülne,^ mily messzemenő korlátozásoknak vannak alávetve. A szuverenitás elvéből e korlátozások lehetetlenségére következtetni nem t lehet. Az uj államok szuverenitásukat ( ugyanaz ok által a békeszer-< ződések által nyerték, amelyek a korlátozásokat tartalmazzák. E kor­látozások sem vihetők túlságba s ennélfogva elfogadja az.^elleafelek­nek azt az elvét ; hogy Csehszlovákiának jogában all agrárreformot létesíteni kitűzött szociális céljainak elérésére vagy a bolsevizmus megakadályozására, de akkor gondoskodjék arról, hogy a békeszerző­désben vállalt kötelezettségeit eközben meg ne sértse. Ha szüksége van e célból magyar állampolgárok vagyonára, akkor fizessen érte. Tiltakozott egyszerű tényeknek és iogi helyzeteknek kadetráról hozott doktrinális konstrukciókkal való elhomályositása ellen. Szemében a dolgok egyszerűek. A békeszerződések ugyanis több helyen kimondják, hogy a magyar állampolgárok ingatlanaikat megtart­hatlak, továbbá, ha elvették, vissza kell azokat adni és ha ez nem történik meg, a döntőb Írósághoz lehet fordulni. íme itt vagyunk. /Folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom