Napi Hírek, 1929. január/1

1929-01-12 [0194]

- Utolsónak, de mint a legfontosabbat emelem ki törvény-alkotásunk legnagyobbikának, Magyarország magánjogi törvényének munkáját, amelyet wagyra élt óságod féltő gonddal már a szerkE-sztés ideje alatt felkarolva és elősegitve a törvényhozás elé juttatott. 1 mu törvényerőre emelése hivatott arra, hogy Nagyméltóságod nevét halhatatlanná tegye.'E munkában a minisztereium tisztikara hűséges segitő társa volt> Nagymáitoságod teljes bizalmával tisztelte meg a tis ztviselői kart munkájában, amely igyekezett e bizalmat odaadó és* lelkes kötelességteljesitássel viszonozni ás kiérdemelni, - Nem vagyok hivatott arra, hogy Nagymái toságod működését érdemlegesen méltass ara. Törvény tarunk-és a magyar igazságügy történelmi lapj ai y

fogják azt megörökíteni. Meg kell azonban állapítanom azt hogy kormányzatának ideje nemcsak az ország számára lesz"szép történelmi lap, hanem számunkra is szép emlák marad, amelyet, mint közszolgálatunk egyik legkedvesebb emlékét, szivünkben m6g fogunk őrizni. Köszönjük Nagymáitóságodnak, hogy nekünk e száp emléket adta, mi ezt soha elfeledni nem fogjuk, s arra kérjük Nagymáltóságodat, tartson meg minket is jo emlékezetében! • *z) Meghatottan ás elfogódva fejezte be szavait dr, Sfeszy Bála • államtitkár s ez a meghatódottság úrrá lett a tisztvi selői karon is, "aga dr. Pesthy Pál is meghatottan állott az őt üdvözlők előtt, majd csendes hangon igy válaszolt; - Igen tisztelt uraim! Erőt kell vennem elfogódottságomon, : amikor.meg akarom köszönni ezt* a meleg búcsúztatót. Szeretnék egyet-mást mondani, elsősorban azt, hogy miért is távozom én el ebből a minisztériumból. - Ha visszatekintek az elmúlt Öt esztendő küzdelmeire, azokra a nehá ,zségekre, amelyekkel meg kellett küzdenem, ugy tűnik fel előttem, hogy égbe nyúló, hegyes vidéken jutottam keresztül, amelynek csúcsait hotömegek, gleccserek fedik,s arra gondolok, mi volt az az erő ás képesság, amely hozzá segitett ahhoz, hogy mágia leküzdjem ezeket az áthághatatlan nehézségeket. - Tárgyilagos ember vagyok magammal szemben is, s meg kell ál lap i tanom, _ hogy e nehészágeknek leküzdése nem annyira az én egyéni képességeimnek sikere ás ereje, mint inkább azé az együttérzésé és összefogó munkáé, amellyel nékem segítségemre jöttetek . Nem az enyém az árdemazért, hogy a konszolidációt elértük, hanem a ti tudástoké, segitő munkátoké sfszabai

% . e kifejezéssel élnem ás dicsekednem, a ti hozzám való ragaszkbdástoké. Most, amikor kiválók közületek, ugy árzem, hogy egy elsőrendűen megerősített várbólmegyek a pusztaságba, ahol teljesen magamra leszek utalva, teljesen a magam erejére leszök szoritva. ptíxM** - De mágis erre az elhatározásra kellett jutnom. Már huzamosabb idő óta areztem, hogy az a kimerítő munka^ amelyet osaknem Öt éven át végeztem, túlhaladja véges erőimet. Tárgyilagosnak kell lennem magammal szemben ás helyzetemmel szembai is. Meg kell állapitanom, hogy azzal az energiával, odaadással ás munkabirássál, amellyel ec'aig vittem az igazságügyi kormányzat ügyeit, nem vagyok képes már a jövőben, ennek az országnak igazságszolgáltatása pedig fél munkával nem. vinető tovább. Egész munkaerő ás egész munkaképesség kell ide, le kellett tehát vonnom ennek következményeit s at kell adnom a helyet olyan embernek, aki mág el nem koptatott erővel ás energiával tovább viszi e munkát a végső cálig, a teljés, talpraállásig. HÁ volt a fő oka annak, hogy a minisztériumtól megválók. /3?oy Itatás a következik/