Napi Hírek, 1929. január/1

1929-01-02 [0194]

/A Parker Gilbert jelentéséről szóló német lapszemlék folytatása./ A Germania azt írja, hogy Parker Gilbert alaposan túllő a célon, ha Németország mai gazdasági helyzetét és a német nép élet szinvonalat a legnagyobb nyomor és a teljes gazdasági összeomlás korszakával hasonlítja össze. Teljesen hamis a kép, ha ezt a fellendülést a gazdasági élet jövő fejlődésének megitélésénél akarja alapul venni és ha egészen figyelmenkivül hagyja a német gazdasági mérleg passzív számláját. Hasonló szellemben ir a Vossische Zeitung és ezeket mondja: Néhány indexszám egymagában nem mond semmit, hanem a valóságnak megfelelő képet abból lehet alkotni, hogy mily sorsa lehet oly népnek, .amelynek nagy része évi 2000 márkás jövedelemre kénytelen berendezkedni, A lap reméli, hogy a szakértői bizottság mielőtt Ítéletét kimondja, a jóvátételi biztos jelentésénél gondosabban fogja megvizsgálni a német nép szociális helyzetét. A Berliner Tageblatt ezeket irja: Aki igazságosan akarja megítélni Németország gazdasági helyzetét és pénzügyi teljestőkóce sséget, annak a mai Németországot az 1913.-i Németországgal kell . összehasonlítania. Akkoriban Németország tőkét vitt ki, ugy mint ma Franciaország, amely inflációjának megszüntetése után egy évvel nemcsak teljesen fedezi saját tőkeszükségletét, hanem jelentős összegű pénzt visz a külföldre. Akkoriban Németország külföldi követelései tulon-tul is fedezték a német kereskedelmi mérleg passzivitását. Maga az a tény, hogy Németországban a kamatláb ma oly magas, mutatja, hogy Németország még mindig idegen tőke mankóin jár különben a német leszámitási kamatlábának már reg igazodnia kellett volna nyugati szemsztíjéjainak és az Egyesült államoknak kamatlábához ./MTI./ §Belgrád, januér 2, /Avala./ Mihajlovics szkupstinai elnök kihallgatása után a miniszterelnökség kommünikét adott ki, amely közli, hogy Jíihajlovics az uralkodónak azt ajánlotta, hogy valamennyi politikai part és parlamenti ,csoport vezetőit hallgassa meg a válság megv oldásának kérdésiben./MTI./ & & 6 & § M a d r i d, január 2./Fabra./ Az újév alkalmából a La Náción intervjut közöl Primo de Rivera tábornokkal, aki kifejti, hogy nézete szerint hogyan kell ma Spanyolországot kormányoznia annak, aki előre akarja vinni a nagyság utján, szolgálni akarja az ország érdekét és meg akarja nyerni a nep szeretetét, tiszteletét és bizalmát. Primo de Rivera szükségesnek tartja a diktatórius kormányformát , de hangoztatja, hogy a kormánynak tehetségesnek, dolgosnak, erélyesnek és becsületesnek kell lennie. Az ilyen rendszernél, miként általában minden diktatúránál, a kormányfőnök hatalmi köre természetszerűen kiterjedtebb, mint normális kormányzat esetén. Az elnök szükségesnek tartja 2 sajtócenzura fentartásátj majd hozzáteszi, hogy a diktatúra kötelessége "zabályozmi a termelest, ellenőrizni a kereskedelmet, felülvizsgálni \z árakat a belföldi fogyasztás és a külkereskedelem szempontjából. A diktatúra egyik legfőbb támasza a közvélemény kell hogy legyen osztályra,nemre és korra va ló tekintet nélkül.. ' ' Nyilatkozatát azzal fejezi be, hogy a diktatúra politikai, igazságügyi, közigazgatási, újjászervezést és az uj állandó rendszer előkészítését körülbelül tíz esztendő alatt tudja elvégezni. /MTI /