Napi Hírek, 1929. január/1

1929-01-06 [0194]

§ Fölkértek a következő sorok közlésére: " Szeged képviselője a Kultuszminiszter ur előtt a város közönségé bői igen népes küldöttség jelent meg. amely küldöttség egy több mint 10,000 aláirasu album átnyújtása mellett^az évforduló alkalmából kifejezte a város képviselőjének szívből jövő jókivánatait, szeretetét és ragaszkodását. Ez alkalommal a Miniszter ur nagyobb beszédet mondott, amelynek a tenorja az volt, hogy Szeged, az ország második városának fejlesztésére, minden lehetőt meg kell tenni, " , ' mert a határvárossá lett Szeged különben elsorvad. Megemlitette a Miniszter ur, hogy mindez a nagy teendő kizárólag ráháramlik és kivánatos volna, hogy aboan

;

mint országos érdekű dologban, másik két képviselőtársa is kivenné a részét.7 Rassay Károly Szeged képviselőié erre interjú alakjában kijelentette, hogy a Miniszter urnák a lojalitás kötelességévé tette volna, hogy felemlitée azokat a konkrét eseteket, amikör ők kitértek a város részéről hozzájuk intézett felhivásra, hogy a köz érdekében eliáriának. Miután a Miniszter ur ilyen konkrét eseteket nem tudhat, én vagyok bátor a Képviselő urnák szíves figyelmét felhívni, hogy 1927. április 4-ón 8930/tanácsi sz. alatt megkérte a város közönsége Rassay és Peidl képviselő urakat is, hogy a tiszai hid Tápónál való létesítése érdekében a kereskedelemügyi Miniszter urnái eljárni szíveskedjenek, mert az ország érdeke is azt kívánja, hogy a hid népes helyeket kössön össze. 1928. július 9-ón 19.796. sz. alatt arra kértük meg mindkét képviselő urat. hogy a tanyai kisvasút motorai számára beszerzendő nyersolaj illetékét mérsékelje az állam, mert az szinte elviselhetetlenné teszi e nagyon fontos közérdekű intézmény üzemköltségeit. A nyersolaj ára ugyanis akkor 12.60 fillér volt, az illeték pedig 16740 fillér. 1927. február havában . 31/1927.kgy .számai a városok költségvetési iogainak megvédése tárgyában a Miniszterelnök úrhoz feliratot intézett a törvényhatósági bizottság , melynek támogatására Rassay és Peidl képvisel- urakat is felkértük. 1927, augusztus 18-án 18.184/1927. sz. alatt megkereste a város tanácsa fontos országos és városi közügyoen. hogy a szegedi királyi Ítélőtábla területének a kibővítése iránt való előterjesztését az Igazgágügyminiszter urnái hathatósan támogatni szíveskedjenek, annál inkább, mert a pesti tábla területe a kis országhoz képest óriási és a felhalmozott ügyek sokaságuk miatt ott igen hosszú terminusokra osztatnak be. Voltak még egyebek is, amikor megkereséseket intézett a város az ő összes pártfogójaihoz, és képviselőihez; mindezekre a megkeresésekre, azonban sajnálattal kellett nélkülöznünk -Rassay képviselő urnák a válaszát, sem elért eredmény nem igazolta, hogy hogy utána jart volna. Ellehbcn meg kell Ezt állapitanurxk hogy Miniszter képviselőnk nemcsak asaját tárcája keretében, hanem mindezekben az itt felsorolt esetekben is tényleg utána nézett es utána járt közérdekű ügyeinknek, és erről bennünket tájékoztatott is

tMi a város hatósága és közönsége nagy örömmel vesszük tudomásul, hogy a jövőben fontos közérdekű ügyeinkben Rassay képviselő ut is támogatni fogja a város közérdekű kérelmeit, utána fog nézni választópolgárai erdekeinek. Ez tűnik ki az 0 nyilatkozatának a szelleméből, íjrre a támogatásra bizony ez a város, amely 20 kilométer hosszban Délmagyarország határvárosává lett ahol az ipart, kereskedelmet csak ugy lehet fenntartani, ha e városba uj intézmények létesíttetnek^ uj emberek £ónnek, s azoknak idejövetele közlekedés javításával megkönnyittetik* minderre a városnak életbe* vágóan fontosán szüksége van. Ez nem csupán helybeli szegedi érdek, hanem országos érdek^is, mert nem lehet közömbös az országra, hogy-a déli határszélen őrt álló Szeged, mely nagy Magyarországnak is második legjtnagyobb és legnépesebb városa volt, elerőtlenedjék

} s ha újból a hivatás - várna rája, mint 1919-ben, hogy az ország rendjet megmentse, ne tudjon elegei tenni kötelességének.- Szeged, 1929.évi január hó 5-én.Dr.Somogyi Szilveszter p0lgármest e r. ORSZÁGOS LEVÉLTAR