Napi Hírek, 1928. december/2

1928-12-31 [0193]

, , $ A-^agyar lavirati Iroda jelenti: Az egyik hétfő regéli hetilapban aza hir jelent meg, hogy a vizumok eltörlése kérdésében vasárnap a külügyminisztériumban dönt § jelentőségű határoaatokat hoztak volna Ezzel szemben illetékes helyen megállapít iák, hogy akülügyminiszteriumban vasárnap tartott ertekezletén a vizumkerdes szóba sem került. /

r

/ § P a r is, december 3I./l.Iagyar Távirati Iroda../ Ka ünnepli meg a kis Montelimar városka £mil Loabetnek, a francia köztársaság volt elnökének kilencvenedik születésnapját. Loubet, aki 1899-től 1906-ig volt a francia állam fője, jelenleg teljesen visszavonult a politikától ás el zárkózott ságban él fiánál, Paul Loubetnél. § A Magyar Királyi Operaházban január elsején, este félnyolc órakor ^bérlet szünet ben, a címszerepben Pataky Kálmánnal, a Cigánybáró fog előadásra kerülni. Január 6-án, vasárnap, három órakor, évek után elöszír 1 esz ismét mérsékelt helyárak mellett délutáni előadás az Operában: szinrek rül a Bajazzók ós a Coppélia. :: Paris, december 31. /Wolff,/ A Petit Párisién irja

;

h ugylátszik, hogy 8 válság veszedelme elsimult, mert Poincaré hozzájárult ahoz^ hogy január 10-én megvitassák azt az interpellációt, amelyet a szocialisták" és a radikálisok jegyeztek be az általános politika tárgyában. Ennek a vitának, amelynek Poincaré minél szélesebb keretet aSar adni^az lesz a következménye, hogy a kormány és 8 pártok helyzete tisztázódni fog. A kormány tagjai egyébként a mai nap folyamán Poincaré elnöklésével minisztertanácsra ülnekössze./MTI./ :: N e w y o r k, december 31. A broWklyni olasz negyedben két bomb . robbant fel. ügy látszik ez tüntetés ama hetenként megismtélődő razziák ellen, amelyeket Grover Whalen, az uj rendőrfőnök rendelt el és amelyeknek az a következmény^, hogy sok száz gonosztevő és útonálló kerül a'rendőrség kezére. A bombarobtanás egyébkent seholsem okozott kárt. /MTI./ B u k a r e si , december 30./Pécsi Távir .ti Iroda./ A Litvinovnak annak idején a szovjetellen.s front megalakításáról és a román-lengyel katonai szövetségről annak idején tett nyilatkozatai következtében a román-szovjet orosz viszony ügyében támadt vita a román sajtóban az utóbbi időben konkrétebb alakot öltött. A félhivatalos Dreptatea is állást foglal az Oroszországgal való normális viszony es^tlagos felvételének kérdésében, s kijelenti, ugyanúgy mint az egész román sajtó, hogy ez egyedül attól függ, hogy elismerife-e Besszarábiának Romániához való visszacsatolását. Félhivatalosan ez ügyben közlik, hogy Románia tényleg hajlandó volna ezen az alapon tárgyalásokba bocsátkozni Szovjet Oroszországgal a diplomáciai viszony felvétele kérdésábe^máafelől tájékozott forrásból hii.e jár,

4

hogy Oroszország nemcsak elvileg hajlandó tárgyalásokra, hanem a besszaráviai kérdésben is kész engedni abból a célból, hogy megrenditse szovjetelleneö frontot, különösen pedig a lengye1-roman-katonai allianszot. Davila varsói román követ küszöbön álló érkezését ezzel az üggyel, valamint az esetleges további lengyel-magyar közeledés megakadályozására irányuló megbeszélésekkel hozzák kapcsoálatba./MTI./ ORS7ÁanQ i o/öTÁr,