Napi Hírek, 1928. december/2
1928-12-28 [0193]
LmJuA Fári sBól jelentik: Az Exportateur Francais francia gazdasási szaklap cikksorozatot kezdett a dunamenti európai gazdasági helyiéiről g My1ete£^iLeí! tZ &USZtáV Vdlt külü gy mi ^szte P r áíta ^fépSuí??2 gidatógi +4+4 o +~ Gra * z SÍ 1 ^^ 02 d ? , Gera ndo FeEx irt be vezet őt, amely ben ismerJ*ti a trianoni, át. germaini es,neuilly-i békeszerződések gazdasági következményeit es rámutat Magyarország óriási veszteségeire. Magyarország ui határait elsősorban, sztratógiai szempontból állapították mer gs csak fis mertekben a néprajzi igazság figyelembevételével, azonban egyáltalán nem a gazdasági megfontolások alapján. A Magyarország felosztásában részesedő államok kisantant nevén diplomáciai alakulatot hoztak létre, amelynek célja, hogy kölcsönös garanciákkal biztosítsa az uj területek zavartalan birtoklását. A kisantant megkísérelte, hogy gazdasági egységgé váljék, vagyis, hogy a politikai barátságot gazdasági téren is kihasanálja. A kedvezményes vámok és a^kellően nem indokolt ui vasutvonalak még mesterségesebbé tettek nagy és népes földterületek életétu, noha azok részei természetüknél fcgva szorosan egymásra tannak utalva. Charle Tisseyre könyvének megjelenése óta az európai politikai világ több személyisége felvetette már a magyar problémát, amely mindenekelőt általános középeurópai probléma, köztük lord 2othermere , Nagybritánnia legtekintélyesebb sajtóvallalatának leje. Legutóbb november 18-án a kisantant egyik szellemi vezére Masaryk csehszlovák köztársasági elnök szintén beszélt a magyar problémáról a londoni Sunday Times tudósítója előtt. Egyebek közt ezt mcndottai "Emberileg meg tudom érteni Magyarország haragját és idegességét velünk szembe, mert területük legnagyobb részét elvesztették. Sohasem tekintettem a békeszerződéseket tökéleteseknek, de egy olyan háború után, amilyan a világháború volt, annyi áldozat és vérontás után nem lehet a békeszerződéseket egyszerű papirrongycknak tekinteiés a maguk egészében elvetni. Ami engem illet nem ellenezném, ncgy becsületes tárgyalásokba bocsátkozzanak azzal a sállal,,hcgy megvizsgál iák a., mostani „ nehézségeket és valamennyi eröekelt egybenangzoA w kiKuszonoljeK okét. n ^beleegyezésével íme tehát a birtokban levőt közül az egyik elsősorban érdekelt is, felveti a magyar problémát. De Gerande ezután röviden bemutatja a francia olvasóknak Gratz Gusztáv,egyéniségét, mint akitől elsősorban kért oikket a középeurópai problémáról. Gratz Gusztáv cikkének gondolatmenete a következő: A kisantant joachimstali értekezlete kifejtette azt a kívánságot, hegy a kisantant államait erősebb gazdasági kötelékek fűzzék össze. Megismételték ezt az idei bukaresti értekezleten is. Elsősorban kisérletet tettek arra, hogy bevonják Ausztriát az általuk megteremteni kivánt. gazdasági rendszerbe. Ausztria kancellárja azonban nem mutatkozott hajlandónak, tekintettel arra, hogy a kisantant gazdasági politikája nyilvánvalóan nem választható külön e hatalmi csoportozat politikai törekvéseiül. Ezek pedig, tekintettel arra, hegy Magyarország ellen, tehát :egyAustriaval jo barátságban élő állam ellen irányulnak, nem oly természetűek, hegy azokat az 'osztrák érdekek szempontjából támogatni lehetne. Ettől a pillanattól kezdve a kisantant gazdasági rendszerének kiépitésére irányuló fáradozások teljesen elaludtak. Ilyenformán a kisantant allamck közt ezidoszennt nincs olyan gazdasági viszony, amely fenn ne állhatna akker is, ha nem támasztják alá politikai szövetséggel. . , * /Folyt, kcv./
