Napi Hírek, 1928. december/2

1928-12-17 [0193]

/ A honvéd smlékünnep folytatása./ ü határozat látható emlékére a helyőrségi Kapisztrán-templomban a hadosztály harctéri jelvényével ellátott márvány emléktáblát, valamint előtte örökmécsest földbolfakado öröktüzet helyeznek el a legközelebbi hadosztályemléknapon. Délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepélyes zenés-énekes kegyeleti szentmise a helyőrségi Kapisztrán-templomban, amelyet dr. Mészáros János prelatus-kanonok, érseki helytartó,fgnyes papi segédlettel celebrált. Az ízzé hazaszeretettől áthatott buzdito szentbeszédet a lelkeket magavalragadoan az eklézsia rektora dr. Szabó Pius páter . Ferences-rendtag mondotta és kiemelte, hogy a hadosztály a régi tradíciókhoz méltó varázserejét mély vallásosságból, izzó hazaszeretetből, hagyományos, ezereves es minden magyar lelki szükségletét alkotó király hűségből merítette. , A mise alatt szentelték meg azt a hatalmas babér- és pállmfcoszorut, amelynek nemzetiszínű széles selyemszalagiát " Az egykori mt kir. budapesti 41. honvéd gyalog-hadosztály - elesett hos bajtársainak soha el nem muló kegyelettel' felírás díszítette. A szentmise zenei része dr. Russwurm Rezső karnagy érdeme, A szólórészleteket Vida Manci hangversenyénekesnő énekeltenagy hatással. A magyar királyi 1. utászzászlóalj karpaszományviselesere jogosultjárnak énekkara a Hozzad emelem, Boldogasszony Anyánk, Most lett a kenyér és Sz nagy szentség valóban... kezdetű egyházi dalokat adta elő, majd mint szólószám a Koudella: Miatyánk Isten...került előadásra. A szentmise a m. kir. 2. honvéd gyalogezred zenekara által előadott és a jelenlevők által lelkes áhítattal énekelt Szózattal és Himnusszal zárult. A templomból távozó ünneplőközönség az impozáns megszentelt koszorút vivő autót követő hosszú kocsisorban a Ludovika Akadémia előtti Névtelen hésök emlékmüvéhez robogott. Az emlékmű elétt egybegyűlt közönség néhány per cnijy! megható néma és hangtalan tisztelgéssel áldozott az elesett névtelen hos bajtársaknak. Maid a hadosztály utolsó parancsnoka beszédében kiemelte, hogy az elesett bajtársak Eczépeurópának minden részeben elhullatott vére messze idegenföldet áztatott ugyan, de hazaszálló lelkük itthon u^ életre fakadt és így a nagy véráldozatok nem voltak hiábaTalok, mert abból kél majd életre Nagymagyarország. Hogy ez ugy legyen - arra fohászkodjunk. - A m. kir. 2. honvéd gyalogezred zenekarának Hiszekegye « utan az emlékművet megkoszorúzták, majd a Himnusszal ért véget a megható ünnepély e mozzanata. Az ünneplőközönség az autók hosszú sorával a Józsefkörűt 56. alatti Márkus-étterembe vonult, ahol bajtársias sörözés keretében a régi kedves emlékeket újították fel. Este 8 órai kezdettel a Vigadó-tér 3. alatti Pilseni Öáforrás különtermében gyűltek egybe az ünneplő bajtársak, ahol az egyedüli pohárköszöntöt simontornyai vitéz Schamschula Rezső nyugalmazott gyalogsági tábornok, a hadosztálynak utolsóelőtti hadosztályparancsnoka, illetve utolsó hadtestparancsnoka hagyományos szokás szerint áz államfőnek szentelte. /MTI/