Napi Hírek, 1928. december/1

1928-12-06 [0192]

A/ § L o n d o n. december 6. /Magyar Távirati Iroda/ Az angol népszövetségi unió leszerelési konferenciájának második napián lord Lytton, az ülés elnöke/a leszerelés gondolatának fejlődését ismertetve kimutatta, hogy az intézményes leszerelés eszméje és kötelezettsége a békeszerződések­ben gyökerezik. A szövetségesek a volt ellenséges államokatf! kifejezett feltétellel fegyverezték le, hogy ezt az ő saját leszerelésük fogja követ­ni. Majd a népszövetségi alapszerződésben az összes aláírók kötelezettséget vállaltak a fegyverkezes: olyan korlátozására, amely a nemzeti biztonsag­f al összeegyeztethető. Vitán felül áll ennélfogva, hogy a nemzetközi, egyen­ő, általános leszerelés nemzetközi szerződéses kötelezettség. Legfeljebb a leszerelés mérvéfői lehet vitatkozni, de annak kötelezettségerői semmi szin alatt. /Elénk helyeslés./ t X&uuélc*, á szónok ezután az idevonatkozó előzetes tárgyalások vázolásá­val megállapította, hogy a probléma megoldása' holtpontra jutott s ezért a közvéleményt kell mozgositani a minden országra egyaránt kötelező, álta­lános és egyidejű leszerelés megvaLósitására. /Viharos nelyeslés./ Kiindu­ló pontul egy bizonyos színvonalon Tellene stabilizálni a fegyverkezéseket^ fel kellene szólitani az összes kormányokat, nyilatkozzanak, nogy minő had.. '. erőt tartanak szükségesnek saját biztonságukra, azután pedig e szinvonal be tartására kellene őket szerződésileg kötelezni. Az ilymódon stabilizált had­erőket azután fokról-fokra egyetemlegesen és egyenlő mértékben lehetne le­száll itani. t Különös nehézséget okoz a szónok szerint a lefegyverzett volt ellenséges államok helyzete. A történelem örök tanulsága szerint egy ország­erőszakos lefegyverzését sem lehet állandóan fenntartani. /Élénk helyeslés./ Sajnos, a versaillesi békék szelleme még nem gyöngült eléggé ahhoz, hogy ez­zel a ferdeséggel le lehetett volna számolni. Ezért ma az a helyzet, hogy a szövetségesek kötelezettséget vállaltak ugyan saját leszerelésükre biztonságuk legalsóbb határáig, mégis ezt a kötelezettséget nem teljesitik, ellenben volt ellensegeiknek nem engedik meg, ho gy/v édelmüket oly színvonal­ra emeljék, amely a biztonságról alkotott felfogásuknak megfelel. Ez ragyon elkeseríti a volt hadviselők közötti viszonyt és megnehezíti a kibékülést. /Altalános helyeslés/ /h on A következő szónok,Mr.Svanwick azt bizonyította, hogy az álta­lános leszerelés egyáltalán nem lehetetlenség, ami a legjobban abból tűnik ki, hogy a volt ellenségeket igen alaposan le lehetett fegyverezni anélkül, hogy megkérdezték volna tőlük, mit tartanak saját biztonsagukra ' szük­ségesnek, .• .. Sir Frederik Maurice tábornok kifejtette, hogy az álta­lános hadkötelezettség korántsem a militarizmust szolgálja. Svájc, Hollan­dia, Dánia, Norvé gja/vé delmi rendszere az általános hadkötelezettségen ala­pul és ezek az / hon országok a legbékésebbek. Wilson Harry/ a népszövetségi uniók főtitkára, nagy. tetszéssel fogadott ^beszédben fejtegette, hogy Franciaország hadi készültsége ma nagyobb,, mint a háború előtt volt. Az óriási rendes hadsereg mellett a franciái!: ha­talmas hivatásos, vagyis továbbszolgáló hadsereget épitenek fel, amely 1931­ben 400.000 főnyi létszámot fog elérni és sokmilliós tömeghadsereg kerete 1 'izfhcti. A háború befejezése óta Franciaország katonai, politikai biztonsá­? a állandóan növekedett. . Hémet hadsereg mai . L .A német-francia ha­árt hármas nemzetközi garancia védi a nemet 0 támadás ellen, még pedig a nép­szövetségi alapszerződés,űuLocarno-és a Kellogg-paktum. XIUMA VJt r /Folytatása következik/ ö ' ,4£y

Next

/
Oldalképek
Tartalom