Napi Hírek, 1928. november/2
1928-11-19 [0191]
:: B e r 1 i n , november 19. /Víolff/ Stresemann birodalmi külügyminiszter a birodalmi gyűlés mai ülésén-hosszabb beszámolóval veze.tte be a külpolitikai kérdések megvitatását. Beszédében mindenek előtt foglalkozott azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket Genfben a rajnavidék ki-* ürítése kérdésében megkezdték. Ideje volt már - mondotta többi között, - hogy a kiürités kérdését túljuttassak a nemhivatalos és bizalmas • törekvések köréből és hogy a német igényt minden formában érvényesítsék. Nemcsak a németek, hanem a külföld széles körei is azon a véleményen vannak, hogy amikor továbbra is meghagyják az idegen csapatokat német területen, ezzel éles ellentétbe kerülnek a nemzetközi politikának a legutóbbi években elért eredményeivel. - A német népre nézve - folytatta a miniszter - mélységes csalódást jelentett, hogy Genfben nem sikerült érvényesíteni igényünket. A birodalmi kancellár által Genfben felhozott érvek nem találtak olyan méltánylásra, mint aminőt megkívánunk. Azok, akik e tárgyalásokban velünk szemben állanak, olyan felfogást képviseltek, amelyet mi jogilag nem ismerherftnk^el és amely ellentétben áll az érdekelt népek közös erdekeinek előmozdításával. A túloldal felfogása nem módosíthatja a mi álláspontunkat. Németország továbbra is változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy igénye van az egész megszállott terület haladéktalan kiürítésére és hogy ez az igénye nem függ sem más problémák megoldásától, sem pedig bárminő egyéb feltételtől. ÍJemetországot jogában rövidítik meg, ha ezt az igényt nem teljesítik.. Epén ezért nem lehet szó arról, hogy a kiürités ellenében bárminő politikai megterheléseket vállaljunk, amelyek * hatálya továbbterjednea megszállás szerződésszerű határideiénél. Nem mehetünk bele abba sem, hogy bizonyos pénzügyi természetű ellenszolgáltatásokat a' nyújtsunk a kiürítésért. Senki se legyen kétségben aziránt, hogy a német nép szemében - pártkülönbsé^ nélkül - a kiürítésre vonatkozó tárgyalások eddigi t fej leményei visszaesést i elenteneÁ-amelyek komolyan veszélyeztetik a túlsó oldal jóakaratába vetett bizalmat. Ez vonatkozik azokra az államokra is, amelyek azt az elvi felfogást vallják, hogy nekik nem érdekük a megszállás további fentartása, azonban ezt az elvi felfogásukat idáig nem érvényesítették a valóságban. Stresemann sajnálattal állapitotta-meg, hogy a rajnavidéki megszállás szellemében is visszesés mutatkozik. Azokkal az állításokkal szemben,'hogy a német külpolitika elhibázottnak bizonyult, Stresemann hangoztatta, hogy szükségesnek tartja, hogy ország-világ színe előtt sikraszalljon e politika alapelveiért és következetes folytatásáért. Ez a politika alapja mindazoknak a követeléseknek, amelyeket Németországnak az ország érdekében támasztania kell. Az angol-francia egyezménnyel kapcsolatban, amely a legutóbbi híradások szerint tárgytalannak tekintendő, Stresemann hangoztatta, hogy az egyes államok közti megállapodásoknak nem lehet az a céljuk, hogy az érdekelt államok számára a fegyverkezés terén olyan kikötéseket biztosítsanak amelyek leginkább szivükön fekszenek. Pontosabbak a politikai megfontolások. 4 . . Ellentétben állana valamely szerződés szellemivel és fennállásával, ha a szerződés kezese katonai megállapodásokat kötne egy olyan hatalommal, amely részes a szerződésben. Stresemann megállapitotta, hogy ezt az aggodalmat a hatalmak felelős képviselőinek nyilatkozatai tárgytalanná tettek. /Folytatása következik./