Napi Hírek, 1928. november/2

1928-11-17 [0191]

§ Buka~r.es ^ember 17. Pop Ghíta volt képviselő, a kormányzó nemzeti parasztpa « ismertrievü kisebbségi teoretikusa nyilatkozatot tett az Adeverul cimü lapban. A lap e nyilatkozatot azzal a megjegyzéssel köziig hogy ez a nemzeti parasztpárt. '„ kisebbségi iggyekkel szemben való álláspontjának tekinthető. A nyilatkozat többek közt ezeket mobdja: A kisebbségi jogokat a gyulafehérvári határozat pontosan megállapította/ amikor kimondta, hogy minden népnekjjoga van a maga nyelvén való közigazgatásra, az anyanyelven való"iskoláztatásra, úgyszintén a bíráskodásra, valamint arra, nogy mindezeket a működéseket saját fiam utján gyakorolhassa. A nemzeti parasztpárt hü marad ezekhez a; elvekhez, amelyek hosszú gyakorlati és elméleti fejlődés eredményéi. Az államnak magasabb érdeke, hogy ezeket a jogokat minél előbb megadja ' a kisebbségeknek/minden alkudozás nélkül,törvényhozási utcn olykép, hogy a felsorolt elveket lojális interpretálással valósítsa meg, sem túlságosan kiterjesztett, sem túlzottan korlátozott értelemben. így ' \;példának okáért a kisebbségek nemzeti oktatásának joga nem korlátozható heti néhány órai anyanyelven való tanításra, hanem a kisebbségi iskoláknak meg kell adni a jogot, hogy minden'tantárgyat a maguk nyelvén tanítsanak. A kisebbségeknek nemcsak elomi, hanem középiskolákra is joguk van, sőt bizonyos esetekben az anyanyelvükön való felsőbb oktatásra is. A baj az,

N hogy a kisebbségek helyzetét Romániában nem rendezték egysegesan es kisebbségenként változó. C::a^ valamennyi kisebbségi panasznak alapja van. Teljesen jogos például a kisebbségeknek az a kívánsága, hogy kompakt kisebbségi lakosságú"területekre csak oly tisztviselőket küldjenek,akik értik a lakosság nyelvét.'Elemi szabály az, hogy a közigazgatás van a népért és nem megfordítva. Csodálatos, hogy századiunkban ezt külön hangsúlyozni kell. Én magam láttam több erdélyi postahivatalban ilyén felírásokat: Csak románul tessék beszélni! Teljesen jogos kívánsága a magyaroknak a felekezeti iskolák államsegélye. Annál különösebb, hogy ezt még nem tel jesitették, ^mert^hiszen a Bratianu-és Avarescu-kormány is jogosnak ismerte el ezt-az óhajtást. Egynneseíi, barbárság, hogy a kisebbségi'tanítótestület' az államsegély hiányában teljes nyomorúságban sínylődik. Sajnálatos , hogy a romániai kisebbségek elhatározták, hogy faszaikat a népszövetség elé viszik. Fájt nekünk ez a határozat, de ki kell mondanunk, hogy a kisebbségek tiz eve halogatták ezt a határozatot*. Most már kötelessége az uj kormánynak, hogy mielőbb megvalósítsa az ígéreteket s így ^kerülje el azt, hogy a-romániai kisebbségi problémát a népszövetség tanácsa előtt vitassák meg, \^SLA^/ § Kolozsvár, november 17. Az erdélyi katolikus státus . most tartotta közgyűlését Majláth Gusztáv gróf püspök elnöklete alatt,aki elnöki megnyitójában a le gerelye sebben visszautasította azt az otromba "'" vádat,amellyel a liberális nárti sajtó, elsősorban a félhivatalos Viitorul es n* Jn-iversül illette, hogy tudniillik mint püspök saját oapságától adó^xir hajt "be és ezeket irredenta^célokra Yordrtja, sőt pénzbcliljg" támogat ja ' a oudapesti közoktatásügyi minisztériumot is. "T . , A tárgysorozaton főleg iskolakordések szerepeltek. A státus- <4ő evi jelentése alapján a gyűlés elhatározta, hogy az internátusi rendszert -tóátszervezi olykép,hogy az átszervezéssel a magyar nyelv és a magyar tárgyak^ intenzív tanítása révén lehessen pótolni azt a munkát .amelyet az ifkolák JJj a ielenlecr érvénvban lévő kuzoktr.ta.qi?gyí rands-zer mel tett nem végezhetnek el""