Napi Hírek, 1928. november/2

1928-11-22 [0191]

§ A -Magyar Távirati Iroda -jelanti: A képviselőháznak a házszabá­lyok módositásá előkészítésére kiküldött bizottsága ma délelőtt Kenéz Béla elnöklésével ülést tartott. Örffy Imre előadó három javaslatot tett az ülés elején. Az ere­. deti javaslattal szemben indítványozta, hogy . bizottsági elnököt és jegy­zőt 31 és szak onk int válasszanak a bizottságok, mégpedig két helyettessel, mertply .'módon megvan a lehetősége annak, hogy mindig a tárggyal leginkább ismerős elnök elnököljön. Javasolta továbbá,hogy olyan javaslatok tárgya­lásánál, amelyeknél csak általános vita van, 10-ről 15 percre emeljék föl a beszéoidőt és végül indítványozta azt, hogy bármely bizottság zárt ülés­sé alakulhasson át a^lénummal azonos feltételek mellett, amely esetben a zártülésre vonatkozó szakaszok alkalmazandók a bizottság ülésén. Ostor József aziránt érdeklődőt t t hogy ki képviseli a Nagy Emil­félj indi-.vényt, mire Kenéz Béla elnök megállapította, hogy formailag sen­kis^m, Nagy Emil távollétében bárki átveheti azonban a képviseletet. Tomcsányi Vilmos Pál elsősorban az angol-magyar rendszerrel fog­lalkozott, amelyet igen alkalmasnak tart és amelynek egyik főisélia az idő­megtakarítás, a másik pedig az. hogy a szakszerű vitát a bizottságokba tegyék át. Helyesli, hogy a vita a plenáris ülésen kezdődjék, ahol általát nos szempontok hangozzanak el, amelyek bizonyos mértékben kötik a bizott-" ságot. Szükséges, hogy az előadónak a vitát bevezető beszéde részletes és tartalmas legyen. Helyes volna, ha a plenáris ülésen az általános vitában a pártok vezérszónokai vennének részt. A részletkérdésekben a-bizott sági vitára kell a súlyt helyezni, mégpedig tanácskozási jelleggel. A sajtó nyilvánossága ellen nines kifogása. Nem hely esii azt,ha különbséget tesz­nek az egyes törvényjavaslatok és a költségvetés tárgyalása között, csak az lenne célszerű, ha az egyes tárcák általános vitája a bizottságban len­ne . 7ira/Hy Kenéz Béla elnök arra való tekintettel, hogy két egymással elvi ellentétben álló javaslat . .^indítványozta, hogy a bizottság ezeket csak elvi szempontból, általánosságban vitassa meg, részleteiben pedig-a több­séget nyert álláspontot dolgozza ki. A bizottság ehez hozzájárult. Rubinek István nem helyesli sem a Nagy Emil-féle rendszert, sem az angol-magyar rendszert.'Az angol rendszer nem válna be Magyarországon; sülyesztené az általános vita nivóját, ha a javaslat nyomban a plénum elé kerül. A-bizottságokban kötetlen megbeszélés során inkább alakul ki helyes vé lemény. ^Ha a Ház a részletek felett csak szavazna, akkor a bizottság nem törvényelőkészítő, hanem törvényalkotó munkát végezne és-ebben az eset­ben egyenlő joggal kellene ott bírni minden képviselőnek. A bizottság ilyen­módon a Ház Plénuma lenne és ebben az esetben n^m lehetne kitérni a nyil­vánosság elől, ami azonban ismét arra vezetne, hogy tanácskozás helyett népszóhoklatok lennének. Alkotmányjogi szempontból aggályosnak tartja azt. hogy a plénumban elvegyék a képviselők indítványozó jogát. Szerinte a most érvényben lévő házszabályokat kellene tovább fejleszteni a mai rendszer sze­rint. Az ötletszerű törvényalkotást teljesen kiküszöböli az előadó javasla­ta, amelyhez hozzáj rul. Östör József utalt arra, hogy annak kell irányadó szemponté­nak lenni, hogy melyik rendszer szolgaija legjobban a mostani törvényhozás céljait. Ra az angol-magyar rendszer ennek a célnak jobban megfelel, szakí­tani lehet az eddigi renddzerrel, jóllehet hatvanéves gyakorlatról van szó, és a szakítás lényeges változást jelentene a törvényhozás gépezetében. Mos­inában, az általános vita során,mindig a politikai kérdések nyomulnak elő­térbe még a szakjavasi átoknál is. Ennek oka az, hogy a bizottságokban ala­posan megvitatják a szakkérdéseket, a plénum számára tehát a politikum, a javaslat dicsérete vagy kritikája marad. Ma a bizottságok nem mindig csak a szakértelem szempont iából döntenek .A ielen javaslattal a szakszerűség: ní­vója emelkedni fog.Nem helytálló az az érvelás ? hogy előzetes bizottsági tárgyalás nélkül nem lehet alaposan hozzászólni az egyes kérdésekhez. /Folyt. kÖV./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom