Napi Hírek, 1928. november/2

1928-11-20 [0191]

Örffy Imre előadó ismertette ezután a 116, § 3.,4. 5. bekezdés ét. Bródy Ernő a régi rendszer fentartását javasolja s kéri, hogy a beszédidőt meg lehessen hosszabbítani. Szilágyi Lajos l szükségesnek tartja, hogy a képviselő akár a napirend előtti felszólalás keretében, akár mas módon foglalkozhassak az> aktuális kérdésekkel. Ellenzi, hogy csak a házszabályszerüen előkészített ügyekben lehessen napirendi indítványt tenni. Farkas Elemér és Tomcsányi Vilmos Pál hozzászólásai után gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt fel, aki helyesli a szövegnek azt az intencióját, hogy a napirenifc felszólalasok 15 percnél tovább ne tarthassanak. Helyesnek tartja azt is, hogy az aktuális kérdések felvethetek legyenek. Külföldön a napirendi viták tulaj donképen mindig a bizalmi kérdés keretében forognak." A mi napirendi vitáinkat is erre a vágányra kellene terelni. A bizottság az előadó javaslatát fogadja el azzal a kiegészítéssel, hogy a szövegező bizottság az imént kifejtett álláspontot is kifejezésre juttatja a szövegben. A 117. §-nál, amely az interpelláció kérdését szabályozza, "Szilágyi Lajos a politikai államtitkárok helyettesi szerepét kifogásoÍja,a miniszterelnök megnyugtató kijelentései' után azonban a szakasznak erro vonatkozó részét változatlanul elfogadja. A 119. §-nál Rassay Károly kifogásolja azt az ujitást, hogy a ház az elnök indítványára oly tárgyat is elővenet, amely ki sem volt tűzve tárgyalásra. Különösen azt tartja sérelmesnek, hogy a vitát már őzen az ülésen is be lehet zárni s igy másnap már nem lenét a kérdéshez hozzászólni. Rubinek István a maga részéről megadná ezt a jogot az elnöknek, mert előfordulhatnak oly esetek, hogy a háznak a legrövidebb idő alatt állást kell foglalnia. Nagy Emil szükségesnek tartja azt a megszorítást, hogy az elnök csak rendkívüli sürgősság esetén éljen ezzel a joggal. Többek hozzászólása után az elnök azt a megoldást javasolja, hogy a szóbanlevő esetekben a vita bezárása és a határozathozatal a következő ülésen történjék. Szilágyi Lajos szerint tisztázandó az a kérdés, hogy a házszabályszerüen'tárgyalás alá kerülő dologrél van-e szó. fagy csupán aktuális kérdésről, A szónok ezután csak kát ízben hallathatja ve lem ény ét, annál inkább érdekli a napirend. Csatlakozik Bródy kifogásaihoz a tárgytól való eltérést illetőlegj miután ez az aktuális kérdésekkel való foglalkozásnak egyik lehetősége. Nagy Emil nem hel'SMBli, hogy a tárgytól nem lehet eltérni. Bethlen István gróf miniszterelnök feltétlenül fentartani kéri azt, hogy a szónoknak a napirendtől eltérnie nem szabad. Ha ezt az elnök kogniciójára bizzuk, ő állandóan ki van téve rohamoknak'a szónokok részéről, akik mindig szeretnek elkalandozni idegen területre. Az elnök szerint az első) két pontra nézve a szövegező bizottságnak kellene döntenir az itt elhangzott eszmék figyelembevételével.; Rassay Károly: Itt nem szövegezésről, hanem arról az elvi kérdésről van szó, hogy Delem együnk-e annak az elvnek áttörésébe, hogy csakis a naoirenden levő tárgyhoz lehessen hozzászólni. /Folytatása köv./