Napi Hírek, 1928. november/2

1928-11-20 [0191]

Rubiné k István szerint lehetőséget kell adni arra, hogy a tényállás tisztáztassék. Wolff Károly szerint, ha a zsűri tisztázottnak látja a tényállást, akkor meghozhatja ítéletét, ha azonban nem, akkor a konkrét kérdésre nézve visszaküldheti a bizottsághoz, hogy záros határidő alatt egészítse ki a tényállást. Tomcsányi Vilmos Pál azt kívánta, hogy a tagok kétharmada állapithassa meg azt, hogy a tényállás kiegészítésre szorul. Rassay Károly nem tar&a a kérdést nagyjelentőségűnek, mert ez az el járt s az idok folyamán egészen elavult, Az elnöknek kötelessége, s a ta oknak is joga felvilágosító kérdéseket intézni,nemcsak a bizottsági ta okhoz, hanem az érdekeltekhez is. Nem megy bele abba, hogy nyomozást vezessenek -az illető képviselők ellen. Festhy Pál igazságügyminiszter megfontolandónak tartja

? nem volna-e helyesebb az eltart;st egyszerűsíteni ugy, hogy ne válasszak el a tényállás megállapitás.: t és az ítélkezést. A bizottság folytatná le az eljárást esküdtszék módjára és mindjárt döntést is hozza, A lényeg az anyagi igazság kiderítése. Erődi-Harrach Tihamér és Halász Móric felszólalása után Gróf Bethlen István miniszterelnök hangoztatta, hogy nem tartaná helyesnek, ha az összeférhetetlenségi bíráskodás eddigi rendszerét megváltozta.nák. A múltban egyetlen egy eset sem történt olyan irányban, hogy a döntés a közérzéssel ellentétben lett volna. Ha ezt a rendszert felrakatnák, akkor ez maga után vonná azt is, hogy a törvényt revízió alá kellene venni, ez pedig ^ ház szabály reform kérdését mellékvágányra vinné. Nincs szükség arra, hogy az eddigi eljárást megváltoztassák. Az elnök feltette a kérdést, hogy kivánja-e a bizottság a-szakasz valamilyen kiegészitésát. A többség a kiegészítését nem kívánja. A 109. szakasznál, amely a tanácskozóképesség uj megállapítási módját tartalmazza, Örffy Imre előadó javasolta, hogy az elnök ne legyen köteles névsort olvastatni, csak az a joga legyen, hogy elrendelheti a névsor felolvasását. Rassay Károly helyesebbnek tartaná, ha az elnököt kötelsznék a névsor felolvastatására. Szilágyi Lajos szerint'kötelezővé kell tenni az elnök számára a tanácskozóképesseg megállapításét. Bródy Ernő szerint a képviselő beszéde közben is'kérheti a tanács kozoképesség megállapításét. Csák Károly elfogadná Bródy álláspontját, ha egyik-másik képviselő beszédében tizenötször-húszszor nem ismételné meg a már elmondottakat. Epen ezért fenn kívánja tartani az eddigi rendszert, hogy tudniillik a - tanácskozóképességet csak a beszéd megkezdése előtt kérheti a képviselő. •Szabó Sándor és Farkas Elemér az előadói módosítás mellett foglal állást. A bizottság elfogadta az előadó javaslatát. A 111. szakasznál Halász Móric szóváteszi, hogy ha a lanok olyan nyilatkozatokat adnak a képviselő szájába, amelyeket nem tett meg es ha az illető képviselő helyreigazítást kér, a helyreigazító nyilatkozatot nem közlik a lapok. /Folytatása következik./