Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-15 [0190]
I A birodalmi gyűlésről szóló tudósitás folytatása/ Az azonban a birodalmi költségvetés köretén belül marad . A lényeges az, hogy az engedélyezett 9.3 millió'márkéri felül• további kiadások nom történtek. Az eddigi kiadások összege 652,000 márka.. G-röner birodalmi hadügyminiszter a többi között ezeket mondotta: A kérdés lényegében az, hogy egyáltalában van-e szükségünk flottára. A-magam részéről teljesen meg vagyok arról győződve, hogy igen. Az a vélemény, b^ogy a flotta nélkülözhető, mert hisz a döntés a szárazföldön történik mög, jogosult lehetett a háború olőtt, ma azonban már nem. A Versailles! szerződésben reánk erőszakolt korlátozások folytán, ha teljesen lemondjunk a flottáról, egyetlen ágyúval sem'bocsáthatunk többet a szárazföldi ^nadsorcg rendelkezésére, mint egyébként. Az ujabb technikai fejlődés folytán egyébként a haditengerészet a jövőben az eddiginél nagyobb szereoct fog játszani a honvédelemben. Oly flottával, mint aminőt a vorsaillesi" szerződés engedélyez nekünk, sohasem vehetjük fel a harcot valamelyik modern tengeri halalommal. Lehetségesek azonban oly konfliktusok is, amelyekben a nagy katonai hatalmaknak nem kell épen érdekeltnek lermiök, például ha német terület ellen intézett váratlan támadás elhárításáról vagy semlegességünk védelméről lenne szó. Azt az állítást, hogy"az uj hajónak nincs harci < értéke, szakértők megcáfolták, A valóság az, hogy a •hajó a modern technika vívmányainak megfelelően van felszerelve. Könnyű fémek nagyobbmértékü alkalmazása folytan 550,000 tonnáv;-ál könnyebb mint lett volna, ha a régi tervek szerint építik. Agyúinak lőtávolsága 12 kilométerrel nagyobb/mint a régi hajókon levő ágyuké, percenként pedig háromszor annyi lövést képesek leadni, mint a régiek. Gröner végül ezeket mondotta: Fontolják meg mégegyszer. hogy mog akarják-e ingatni a német tengerészetet. A magam részéről mint hadügyminiszter nem vállalhatom a felelősséget a páncélos cirkáló építésének abbahagyásáért./MTl/ / A házszabályreviziós bizottság üléséről szóló tudósitás VIK folytatása./ Rassay Károly felveti azt a gondolatot, hogy a bizottsági tárgyalás megkezdése előtt a tagok felvilágosító kérdéseket intézhessenek a miniszterhez. •Farkas Elemér a felvilágosításkorést nem tudja elfogadni. Bethlen István gróf miniszterelnök ttem tart attól, hogy a felvilágq£tás kérése visszaélésekre vezethetne. Ma is az a helyzet a Diaottságban 'hogy; az elnök napirendelőtti felszólalásokra mindig megadja az engedélyt. Azlx hiszi, abban, hogy a bizottság ezt elfogadja, nincs semmi veszedelem. (Ja vaslatj ' j A bizottság ezzel végzett aY&£ es 49. naragrafusaival, majd azt szakasztól kezdve sorra vette az előadó azokat a szakaszokat, amelyekben az eddigi szöveggel szemben eltérés van. A 4.§-t Rassay Károly, Örffy Imre és Nagy Emil hozzászólása utan elfogadtak. • Az 5.§-nál Rassay Károly szólalt fel, aki szerint félreértésre adhat alkalmat a szakasz szövege, amennyiben ugy fogják azt magyarázni hogyha megjelenésében akadályozott képviselő nem kéoviselot is megbízhat mandátumának bemutatásával. Erődi-Harrach Tihamár hangoz tattá, hogy a szöveget a törvényből szó szerint..vették át ; majd {Jgj örgfy Imre ismertette a törvény * / v\onatkozó részét ./Folyt.köv/
