Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-15 [0190]

Berlin, november lő./Magyat Távirati Iroda/ A Nord und Süd cimü berlini folyóirat legutóbbi száma cikket közöl gróf Bethlen István,tollából Magyarország mai helyzetéről. Bevezetőben á miniszterelnök visszamegy a'háboru befejezését köz­vetlenül követő korszakra; vázolja a forradalmat, a bolsevizmust, a ro­mán inváziót, majd a trianoni békét és fejtegetéseinek e részét a követ­kezőkkel zárja: Esztelen országhatárok, amelyek fontos területeket raboltak el ki­nyer s terme lés szempontjából az országtél, elzárkózó politika a szomszé­dok részéről: ilyen feltételek mellett kellett rátérnie Magyarországnak az ujjáépités útjára. Vájjon van-e kis nép, amely kedvezőtlenebb feltéte­lek között kezdte meg a maga újjáépítését? Az ujjáépités . e fáradságos munkája - folytatja a mimsz­toielnök - osak akkor biztathatott a távoljövőben legalább némi reménnyel, ha sikerül a megkisebbített nemzet valamennyi erejét összefogni ás a nemr zetben felébreszteni a hitet, hogy valamikor ismot méltó módon foglalhat hegyet az európai népek sorában.' Kedvező'sors akarata vo lt, hogy ez a törekvés . •' Uj vissz­> hangra talált a bátor nemzetben. A nép széles rétegei siettek ama poli­tika támogatására, amely a rend helyreállítását ' a szenvedélyek lecsil­lapítását tűzte ki feladatául ás arra törekedett, hogy annyi izgalom után visszavezesse a polgárokat lépésről-lépésre az állami élejjnyugodt formái köze. Ezt a célt sikerült elemi. A miniszterelnök ezután felsorolja az újjáépítő munka egyes szaka­szait.; Kiemeli, hogy az állami igazgatás újból működésbe lépett, a gazda sági helyzet megjavult, a népszövéts eg-védnöksége alatt kölcsönt nyújtot­tak az országnak, a külföldi tőke bizalma helyre állt _ és csaknem- valameny nyi európai állammal kiépült a kereskedelmi szerződések hálózata. A külpolitikára áttérve Bethlen István gróf a-következőket irja: A magyar kormány arra törekedett, hogy valamennyi államMxi irányá­ban normális - ha lehetséges: jó és barátságos - viszonyt létesítsen és tartson fenn. Természetesen számolni kellett itt mindig azzal a megtér- t heléssel, amelynek a magyar közvélemény ki volt téve, amennyiben^a közvé­leményt mindig nyomasztóan befolyásolta, hogy bizonyos szomszéd államok­ban a magyar kisebbségek jogait nom tartják tiszteletben olyan mérték­ben, mint ahogy azt a szerződések előírják. Ehhez járult még, hogy Ma­gyarországot a külföldi lapokban - különösen a háborút közvetlenül köve­tó években - szakadatlanul támadások és gyalázások érték, még pedig több­nyire azok részéről, ak akik a békekötés következtében Magyarország rová­sára gazdagodtak. Magyarország konszolidálódásának biztos jele, hogy en­nek a hadjáratnak a dagálya lassanként apadóban van, mert a külfö la .köz­véleménye már nem szentel neki érdeklődést, sőt-már kezdi visszautasítani ezeket a támadásokat, mert nem ad nekik hitelt. Sőt mi'több,, a külföld komoly köreiben mindinkább felülkerekedik az a belátás, hogy a Duna völ­gyében becsületes, derék nép él, amellyel keserű jogtalanságot cseleked­tek. A "külföld politikusai már felismerik, hogy itt olyan nemzettel van dolguk, amelynek erőit egy nagy parlamenti többségen támaszkodó kormány fogj a össze. /Folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom