Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-03 [0190]
... , § Pa , r is, november 3, /Magyar Távirati Iroda/ Szajna megye törvény zekének XT. tanácsa - előtt ma délután fél kát órakor kezdődik meg a 31umenstem-ügy főtárgyalása. Tudvalevően báró Korányi frigyes paris 1 magvar kövot a magyar kormány képviseletében 1927 október 28.-an emelt vadat ismeretlen tettes ellen azon a cimoá, hogy Franciaországban a volt osztrák-magyar monarchia nem biztosított adósságairól szolo címletek leoelyegzése körül csalást követtek el. Az előeztes vizsgalatot Glard^törvényszéki biró folytatta le. A vádirat az alábbiakban ismerteti az ügy előzményeit, a trianoni békeszerződés 186. cikke a jóvátételi bizottságra bízta a háború előtti osztrák-magyar adássá* felosztását, k jóvátételi bizottság fölhívta az egyes államokat, h8gy foglalják számjegyzékbe a nem biztositól adóssági címleteket es nyújtsak át neki az összeirt cimletek jegyzekét. A jóvátételi bizottság ezeket a technikai intézkedéseket különDOZO megegyezésekkel egészitette ki; ilyenek az-1923 évi június 29.-i innsbrucki jegyzőkönyv, az 1925 évi november 14:-i prágai jegyzőkönyv es az 1925 évi március 25.-i párisi jegyzőkönyv. Ezeknek a különböző egyezményeknek értelméből állították fol az osztrák és magyar államadóssági címletek tulajdonosainak közös pénztárát; a pénztár föladata az ?,hogy az adóssági szolgálatokra szükséges összegeket a hivatalosan mogaatarozoit arányban beszedje és a jogosultak között kiossza, A cimlotok az emlitott intézkedések szerint forgalomban maradnak, azonban a közös pénztár gondoskodik a cimletok jegyzékbe foglalásáról. Ezek a rendelkezések vonatkoznak különösön a nem biztosított' 1 4 százalékos magyar aranyjáradékkőles ön címleteire, az 1913-as 4.5 százalékos ním oizuositott magyar járadákkölcsön cimloteiro, valamint az 1914-es 4T5 százalékos törlcsztáses járadákkölcsön cimlotoiro. Az utóbbi két kölcsön cimletei négy különböző külföldi valutára szólnak. A szabályzat szerint a közös'pénztár uj szelvány-ivvel látja el a szolgálata alá eső címleteket, még pedig a következő elvek alapján: .a./ minden külföldi nem utódállam bélyegzőiével ellátott cimlet külön wrizsgalat nélkül elfogadandó; b./ a le nem bélyegzett cimletek csak akkor fogadard ók el, ha okmányszerűen beigazolták, hogy azok nem származnak Magyarország utódallamainak-területéről; . Z ,, IN °'J ki vannak zárva azok a cimletek,'amelyeket Magyarország utódallamainak be|regzőj ével láttak el, kivéve, ha a bélyegzést az utódallamok valamely külképviseleti hatósága végezte. A közös pénztár az emiitett három címletre vonatkozóan a lebélyegzésre nézve a bejelentési határidőt igy állapította meg: a 4 százalékos arany jár ad élők öles ön -cimletek bejelentési határidejű 1926 december 13, az 1913^-as 4.5 százalékos kölcsöne imietek bejelentési határideje 1927 május 2., az 1914-es 4.5 százalékos köLcsöncimletek bejelentési határideje ugyancsak 1927 május 2. A békeszerződések pénzügyi rendélkezáseiből - folytatja a vádirat - a vád megértése céljából az alábbiakat kell megjegyezni: 1./ a volt monarchia államadósságának felosztása következtében Magyarországra a nem biztosi tott magyar adósságok terhének mintegy 45 százaléka esik; 2.1 az egyes államok területén található címletek /nemzeti blokk/ tekintetében minden egyes állam saját maga/teszi meg a szu/.seges intézkedéseket a cimlettulajdonosok kielégítése \ végett; /rolyt.Kov./
