Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-14 [0190]
/ A házszabályrevizióó n bizottság, III.folytatása/ A 49.§. valamivel nehézkesebbé teszi a bizottsági tárgyalásokat, de ezzel akarják kényszeríteni a pártokat arra, hogy a bizottságok munkájában részt vegyenek. A cenzuraszákasz már a nyilvánosság kérdését érinti. Ugy képzeli'el ennek .. megszövegezését, hogy meglehessen óvni a parlament tekintélyét, a közérdeket stfcúy de még se menjenek el annyira, hogy bárki is azt a szemrehányást tehesse, hogy olyan alkotmányos terrénumra léptek, amelyet nem a házszabályokban, hanem törvénnyel kell szabályozni. A mentelmi jog kérdése tekintetében aggodalommal nézne! minden olyan indítványt, amely a képviselők sérthetetlenségét érinti., és az eddigi gyakorlattól eltérve olyan valamit akarna a házszabályokba belevenni,ojnU> semmiféle házszabályban nincs meg. Epen ezért Halász Móric határozati javaslatát nem fogadja el, mert ez nem tartozik a bizottság elé. A bizottság kötött marsrutával indult. Végül kérté a bizottságot, hogy ne ejtse el az albizottság kiküldésének gondolatát, de az albizottságnak adjanak olyan direktívákat, hogy az ne legyen kénytelen elvi álláspontokat eldönteni, hanem csak az egyes szakaszok megfelelő szövegezésére szorítkozzék. Bethlen István grof miniszterelnök reflektált a kormány álláspontjával szemben felhozott ellenvetésekre. - Helyesen fejtette ki Bródy Ernő - mondotta a miniszterelnök- azokat a célokat, amelyeket egy helyes házszabálynak maga előtt keiv tartania: a munkaképesség biztosítása^" a többségi akarat megnyilvánulásának lehetőségéi'és a kisebbség védelmé^ Szerintem is ezeket kell alapul venni. Az egyik kifogás azt mondja: halasszuk el a revizmót addig, amig általános választójog lesz. A revízió kérdése régebben is felmerüli a magyar parlamentben, de abban az isőben közjogi életünk ugy volt berendezve, nogy"lehetséges volt a nemzetre külföldről^esetleg bizonyos akaratot' rádiktálni. Nem lett volna tehát helyes a házszabályokat ugy szigorítani, hogy ez a nemzetet megfossza attól a védelemtől, amely még egy obstrukcióban is rejiett. A házszabályok azoknak az intézkedéseknek tömege,amelyek segítségével a parlament a maga akaratát a nemze titkár atával és érzelmeivel harmonizálva juttathatja kifejezésre. Ha a házszabályok kaotikus f állapotokat idéznek elő, akkor nem megfelelők. Nem oszthatom azt a felfogást, hogy halasszuk a házszabályok javítását arra az időre, amikor a választójogon megfelelő változtatásodat végzünk, olyan értelemben, mint azt az ellenzék óhajtja. A parlamentet addig nem ítélhetjük tehetetlenségre. Ez ellentétben állana a nemzet érdekeivel. Ha nem ezen az állásponton volnánk, akkor az egész magyar parlamentarizmust odadobnék a kao^tikus állapotoknak és lehetetlenné tennők, hogy az^országban rend legyen és a parlament működhessék és elvégezhesse azt a munkát, amelyre a nemzetnek szüksége van. Bármilyen is a választójog, a parlament működjék ugy, hogy az idővel takarékoskodva mindazt elintézhesse., amire a nemzet érdekében szükség van. Vissza kell tehát itt utasítani azt a felfogást, amely szerint egyesek'a választójogi és a házszabályok .között kapcsolatot akarnak konstruálni. A házszabály élő szervezet, amelyet fokozatosan alkalmazni kell a szükségletekhez. Angliában is a parlament mindig foglalkozott a házszabályoldcal és mindig hozott elvi jelentőségű határozatokat. Ez a ' helyes felfogás. Ha hibákat, hiányokat tapasztalunk, azokon javítani kell.
