Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-13 [0190]

/A házszabályreviziós bizottság ülésének 3-' folytatása,/ Crffy Imre: A lehetőség itt is megvan. Rassay Károly: Megvan, de még sohasem alkalmazták/ •—• A tárgyalások súlypontjának a bizottságokba való helyezése kodifikálná nemcsak a képviselő jogait, hanem kötelességeit is. Az indítványoknak a bizottságokba való benyújtása gyakorlatilag nehéz. Lehetetlen a tárgyalás súlypontját a bizottságba áthelyezni akkor

; ha behozzák a bizottsági tárgyalásnál a klotürt. Helyes volna, ha felváltva tartanák a plenáris és bizottsági üléseket. Nem érti a házszabalyreviziót már csak azért sem, mert hiszen néma parlament az oka, hogy nem töob törvényjavaslatot tárgyal le, hanem a kormány, amely nem tud elég javaslatot hozni. Nem lehet azt mondani,hogy a képviselőkii'ek lagfölebb csak sti/láris szempontból lehet hozzászólni a plénumban a javaslatokhoz, hiszen ezzel a plenáris tárgtíalás elvesztené minden jelentőségét és ez a parlamenti tárgyalás nyilvánosságát" támadná meg. Tiltakozik az ellen a tervezett intézkedés allén, nogy a képviselő a parlamentben elmondott beszédéért valamiképen a rendes bíróság elé legyen állítható. A Háznak autonómiája van arra, hpgy megszabja a tanácskozás rendjét. A házszabályok azonban az alkotmány legfontosabb tételeit nem tehetik semmivé. A nyilvánosság, az immunitás, az összeférhetetlenség nem a házszabályoknak, hanem a magyar alkotmánynak részei. A nyilvánosság tervezett kizárása ellentétben áll az 1848. és I914r| törvényekkel. Mint ahogy e törvények értelmében egy törvényszék sem jelentheti ki a nyilvános tárgyaláson elhangzott felszólalásokról, hogy azok nem közölhetők a sajtóban, épen ugy a Ház sem mondhatja ki ezt valamiről, ami nem zárt tárgyaláson történik. Ezeket az alkotmányjogi garanciákat keresztültörni nem lehet. Az immunitás szintén közjogi törvényeinkben van lefektetve. Törvénnyel ki lehet mondani ezek megváltoztatását, de akkor jöjjön egy kormány, amely ezért vállalja a felelősséget. Ha a Háznak jogában volna a nyilvánosságot és az immunitást tetszése szerint formálni, akkor lehető volna az is, hogy a Ház kiterjessze a^ iramunitási:.privilégiumot olyképen. hogy a képviselő közönséges bűncselekményekért sem felel. Nyilvánvaló, hogy ezzel áttörné a törvényes rendet. Ugyanez áll a megszorításra. Egy ik miniszter sem mondhatja azt, hogy az ellenzéki képviselők nem járultak hozzá a bizottságokban az egyes törvényjavaslatok szövegezésének tökéletesebbéjté teléhez. Végül kerté, hogy a bizottság a tervezett házszabály re víziónál ne menjen tul az^appropriációs vitánál felmerült differencia rendezésénél. .E^en kivül, ha kívánatosnak látja, alkalmazza a házszabályokat a választójogi törvény nomenklatúra jához, esetleg végezzen stiláris módosításokat. Óvakodjék azonban az olyan rendezésektől, amelyek a parlament munkáját méa, nehézkesebbé teszik, másrészt ne lépje tul a számara biztosított közjogi határokat, nehogy az idők változásával épen olyan érdekek szenvedjenek sérelmet, amelyeket a kormányzattal együtt megoltalmazandónak tart. Szilágyi Lajosf '„ tartja a házszabályrevizió kérdésének felvetését a parlament mai összetétele mellett és nem fogadja el az alőadói tervezetet. A tervezetben nem lát mást, mint azoknak a kényelmi intézkedéseknek folytatását, amelyéket a legutóbbi ház szabály revízió alkalmával meghonosítottak. Ha a tervezet megvalósul, teljesen lehetetlainé teszi az ellenzék működését, /tunw* , « « / » /Folytatása következik./