Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-13 [0190]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház hazszabályreviziós bizottsága ma délután 5 érakor Kenéz Béla elnöklésével ülést tartott,amelyen megkezdte a házszabályreviziós törvényjavaslat tárgyalását. * na hagy Emil hangsúlyozta,, hogy teljesen tárgyilagosan kiván> e korszakalkotó kérdésben kifejteni álláspont ját. Szubjektív' szempontból <$z első ^ kérdés az, hogy bizik-e az ember abban a rendszerben, amely ezt a reviziót keresztül akarja vinni. Neki, aki ma ellenzéki, a javaslat ellen kellene szólania, azonban hat évvel ezelőtt ő volt az, aíd a miniszterelnöknek legelőször adott át ilyen reformmunkálatot. Ebből most pár részletet átvettek, tehát a szubjektív szempontokat félre kell tennie es ugy birálnia a kérdést mintha nem az ellenzéken, hanem a kormánypárton ülne. A vita alap iául a javaslatot általánosságban elfogadja, azonban ezt az állásfoglalását ^meg kell indokolnia. A parlamentarizmus világszerte meglehetősen le van Jáfatva. Az abszolutizmusnak nincs erősebb fellegvára mint egy önmagái lejárt parlament, amely lassan-lassan letargúJhis állapotba viszi a nemzetet. Tekintetbe kell venni azonban azt, hogy ma már Szovjetoroszországot kivéve, Magyarország az egyedüli, ahol nincs titkos választójog. A regi magyar tfesentri észjárás mondotta, hogy a képviselőházba ne jöjjenek be nem megfelelő elemek.^Ez a hagyományos szűklátókörű felfogás okozta a forradalmat is. Előbb-utóbb be kell hozni a titkos választójogot, de abban az esetben . kétségtelenül bejönnek a képviselőházba olyan túlzó elemek is.amc? lyek jelenleg a föld'íiatt dolgoznak.Teltétlenül provideálni kell tehát e tekintetben. A reformmal azonban .csinján kell bánni, mert a magyar helyzet teljesen különbözik más nagyobb kulturországok parlamenti helyzetétől. Az angol parlamentarizmus akkor alakult ki, amikor a nemzet a maga parlamenti többsége - által védte magját a hatalom által becsempészett minoritásokkal szembon. Ezt a helyzetet nem lehet Magyarországra alkalmazni,ahol amúgy is túlteng a hatalom és a kormánypárti többség. Meg kéli gondolni azt is, hogy Angliában nemcsak a parlamentben lehet szabadon elmondani a dolgokat minden .veszély nélkül, • hanem a sajtóban és a gyűléseken is ,fiert ott abszolút sajtószabadság van. Nálunk sajnos a kormány is betilthat ogy lapot ha neki ugy tetszik, tehát sajtószabadságról szó nincs. Ezenkivül a rendőrtiszt is beleszólhat a gyűléseken a beszédekbe. Angliában a választások abszolút titkosak és'teljesen közömbös, hogy milyen kormány van hatalmon á választás idejében, sőt majdnem kellemesebb ha valaki ellenzéken hirdet valamit, mintha az uralmon lévő kormányt támogatja. Angliában lehet tehát csinálni abszolút szigorú házszabályokat. Minden betűvel a parlament presztízsét kivanja emelni.Kéri, hogy az egyén korlátozásánál he menjenek messzebbre mint ahogy azt a parlament presztizse kivanja. Szimpatizál sok módosítással, mert tényleg sokkal többet beszélnek a Házban, mint amennyi a parlament tekintélyének javára lenni. Ebben az értelemben fogadja ol"általánosságban a javaslatot. /Folytatása következik/