Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-12 [0190]
:; N e wYo rk , návemberll. /~" T olff/ Kellogg államtitkár a flemzeticözi Sarátság V isagszö ve ts égébe n nagy beszédet; • amelyben a többi között ezeket mondotta: {-ítmAö-vj .'.' , , A le.Jebb megoldás arra, hogy a háborút mint a vitás kérdések elintézésének . módját kiküszöböljük, az lenne, ha a döntőbírósági eljárást jogi kérdésekre is kiterjesztenek és olyan szerződésekre ?öreKednénk, amelyek a döntőbíráskodás ala nem eső kérdéseket is az egyeztetési eljárás alá vonják és minden nemzetet arra köteleznének, hegy a háborút elítélje. /Ízzel a háború, törvénytelenségét tennők meg a nemzetközi jpg alaptetíléül. Egy másik módszer, amelyet az egész világon alkalmazni, kellene, az, hegy a népek szellemében a békeszeretetet ébresztene*: fel, amennyiben ml megtanítanék őket arra, hogy a háború a vitás ügyek elintézésének barbár módja, amely a világra csak szenvedést és bajokat hozott. Ha a népek elhatároznak, hogy nem viselnek többé háborút, akkor nem is lenne többe habom, A közvetítés, mint a béke fenntartásának eszköze, csak akkor lenne hatásos, ha a népek békeakarata állna mögötte. Az a kívánság, hogy a nemzetközi vitákat békés eszközökkel xxmsi simítsam el, ma sokkal erősebb mint valaha. A döntő- és egyei.tő bírósági eljárás mellett ma csak egy • n eszközt tudok a béke biztosítására s ez olyan szerzoaés megkötése, amelyben a föld minden népe ünnepélyesen kötelezi magát arra, hogy a háborút elitéli és annak alcalamzásarol lomond. , Kellogg ezután rátért a párisi háborúellenes egyezmény megkötésére és ezt mondttta; Ma ez a szerződés az egész világ sokmillió emberének a reménységét fejezi ki, amely reménység a csataterek vízióiból, a romokból és ^a háborús , áldozatokból fakadt. Az egyezményt nem terhelik fenntartások és feltételek, amelyek azt mondják, hogy mikor van j«ga egy nemzetnek háborút viselni. E pillanatig 58 nemzet irta alá a szerződést és én azt hiszen, hogy valamennyi nemzet nemzeti politikájának alaptételéül teszi meg. ' t Ezután Kellogg részletesen foglalkozott azzal az ellenvetéssel, amely szerint az egyezmény korlátozza az érdekelt államok szuverén jogát és ezt az ellenvetést tarthatatlannak mondetta, _ Ezután egy tlyan vi lágbir óságnak vagy más, államokfölötti fórumnak az eszméjével foglalkozott, amely eldöntené azt, hogy mikor szegte meg valamely nemzet azt a megállapodást, hogy háborúhoz nem folyamodik. - Nem hiszem - mondotta - hogy a nemzetek mar most olyan meszsze előrehaladtak, hogy ilyen bíróságot meg lehetne valósítani 7) ezért i a ^háborúellenes egyezményt . ' \n k addig az ideig, amig a népek megértek annyira, hogy vitás ügyeiket egy ilyen biróság döntésének vessék alá? f ^S^tüÁ^itMÁ ti Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket tesznek az olyan állam ellen, amely megszegi a háborúellenes egyezményt, Kellogg kijelentette, hogy a szerződésben benne foglal tátik az az elv, hogy az ilyen állammal szemben a többi fél mentesül kötelezettségei alól. -,Azt hiszem - igy fejezte be Kellogg - hogy ez a szerződés az Egyesült államokban és az egész világban egyaránt tetszésre talál. Véleményem szerint az Egyesült Államok legkomolyabb kötelessége, hogy minder lehető módon, példákkal, döntőbírósági és egyeztető szerződésekkel, Essgé továbbá ünnepélyes kötelezettségekkei mindent megtegyen a háború ellenzés a béke érdekében, hogy ezzel hozzájáruljon a legnagyobb civilizáció megvalósításához. /MTI/
