Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-07 [0190]

/báró Zichy-Rübido Iván előadása. Második folytatás./ Később, az 1914. juléus 19-én Bécsbon gtartott együttos minisztertanácson, amikor mégis az ultimátum elküldése mellett döntöttek, Tisza nyomatékosan ragaszkodott ahhoz - es ezt a fellépését sikor is koronázta hogy határozatban kimondják, hogy' a monarchia nem akar semmiféle annexiöt vagy területi gyarapodást Szerbia"rovására. Amikor Sir ^dward Grey megtette utolsó közvetítő kísérletét. Tisza ismét sikraszállt, hogy ne utasítsák vissza a limine az angol javaslatot, hanem fogadják el azt bizonyos feltételek mellett. Amikor a habmru ' .mégis kitört, Tisza lehetetlennek vélte, hogy egyszerű lemondással kitérjen a felelősség elől. Hivatalában maradt egy ídeig^ hogy mérséklő befolyást-gyakoroljon és hogy siettesse a háború mielőbbi befejezését. Később. 1917. januárjában,Tisza a központi hatalmak vezető állaniérfiaikak és tábornokainak értekezletén hevesen 'ellenezte azt a német javaslatot is, amely a korlátlan buvárnaszád-háboru elrendelésére vonatkozott. BeLlépese akkora hatással volt a jelenlevőkre, hogy a nénet államférfiak és tábornokok kénytelenek voltak II. Vilmos császár tekintélyéhez" . folyamodni. Magyarország végzete az volt, hogy útjában állt egy ui nacionalista expanziónak, amely a pánszláv ambíciókból fakadt. Az északi és a déli szláv népek egyesülésének utja szükségszerűen keresztezte Magyarország területét: ezért lett Magyarország legfőbb célpontja a pánszláv aspirációknak. Bizonyitja ezt az is, hogy a háború kezdetén az orosz serege^, ahelyett, hogy a szorongatott franciák és belgák segítségére siettek volna, egyenesen a Kárpátoknak irányították erejüket és csaknem álló éven keresztül makacs harcot vivtak azoknak a szorosoknak birtokáért, amelyeken keresztül Árpád Magyarország meghódítására vezette'népét. A szlávok főcélja a háborúban a dunai medence elfoglalása volt. Ma is akadnak szláv apostolok, akik nincsenek megelégedve I agyarország jelenlegi szétdarabolasával^és azzal a mesterséges korridorral amely nyugatról keletre Csehországtól Oroszországhoz vezet, hanem azt követelik, hogy Csonkamagyarország területén keresztül nyissanak korridort északról délre és tegyek ilyen módon lehetővé az ászaki és a déli szlávok összekapcsolását Európa szivében. A trianoni békeszerződés által teremtett helyzet hasonlít ahhoz, ^amely a mohácsi vész után következett he Magyarországon, amikor az ország szintén darabokra hasadt. Magyarországot szétdaraboltak és területének 61.8 százalékát, lakosságának pedig'69 százalékát - közte 3.5 millió magyart - idegen uralom ala luttattak. Ami az önvédelmet illeti, Magyarország elvesztette minden természetes határát és védő Imi vonalát, továbbá elvesztette valamennyi stratégiai vasútját. Nyitott sik most az ország, ' védtelenül kitéve mindegyik oldalon az esetlogos támadásoknak, könnyön soboszhotő célpontot nyújtva minden irányban,'- sot fővárosa csupán agyulövásnyire fokszik a szomszédos csoh határtól. Az előadó- részletesen ismertette azokat a gazdasági veszteségeket is, amelyok Magyarországot a békeszerződés következtében érték, A békeszerződés rendelkezéseivel önkénycsen lerombolták ozt ar természetes gazdasági egységet, anivol mondhatatlan károkat és bajokat okoztak nemcsak magyarországnak, hanom ogész Középeurópának is. /Folytatása következik./