Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-05 [0190]

/ Klebelsberg kultuszminiszter beszédének második folytatása/ íi m on^n^?

1 em

í

ek az pernek életműve. Bztaa müvet más nagy nemzeteknél 10-20-30 ember végezte el míg nálunk magyaroknál ezt az óriísi áttörést egyetlen hatalmas zseni végezte el, a Gyuláról szármázd Erkel Ferenc aki ugyanoimet származott, ahonnét az Ajtósok, de az Ajtósok

; Dürer n-ven'Nürnberp-be mentek és a német műveltségnek lettek végeredményben bü™sVei - ií^?kf t ^agyarul érzett, magyar maradi ásJörösnartyW együtt érezte* hogy'-a tag? világon e kivul nincsen számodra hely.,, ' 6J s • Q 6 ..~\

Es f/

1

** están ke

gyelé'tesen emlékezünk meg a magyar operaház. i

a

.l

en9

Vf 1

3

I?

etl Aka

?

á

v

ia js 0 zei

4

ar alapitói ár ól, örörmel üdvözlöm azt, ' hogy eltéroleg az első hangversenytől és az 5Q éves juhion koncertjénele műsorától .enne? a inai koncertnek műsora Liszt Ferenc müveiből van ösézeállit*a, annak a Liszt ^erenenok müveiből, akit nem adunk oda. Mert Dürer elment ^°8

r

fK az ő családja németté vált dc„Liszt ^crencet aimak eílonóre, hogy hazánk tort 5neténofc mostoha szakában: ő is, mint annyi más nagv művé- • seünk, kmy tolón volt idegenbe monni, 1867-ben, áfáikor függetlenéi lőttünk, amikor a magunk sorsának urai- lőttünk, hazahívtuk. 0 magyar! Gyakran olvasom ujabban, hogyha program önének, a szimfonikus- költeménynek, tehát a

.K v

a

PJ

ul:ik v

uf

^ai-ak egyik megalapítója, egyik úttörője, talán Wt az úttörője az uj né&et zenének megalapítója volt. 6 - Senki sincs, aki nagyobbra becsülné talán o nonzot soraiból a rmr^t neaizctot.ftttnt ón. Szeretjük ezt a nemzetet, mert együtt küzdöttünk vele a nagy háborúban és sem .i nemzetokot jobban össze non kovácsol mint a harc:-őzökön.közösön kiontott vér, do .emeck ellenére tiltakoznunk koll az cl len, nogy Liszt crcmcct tőlünk elvegyék. Liszt Ferenc magyar, Liszt Ferencinek az a dicsősége, hogy "a programi.zemémek, a szimfonikus költammemick mg* alapítója, úttörője volt, Liszt Ser miccol együtt a hú ónk. /Éljenzés 5s taps./ Amikor azt latjuk hogy Bayreuthban ünneplik Wagner géniuszát, Salzburg ünnepli"az ő nagy fiát, Mozartot, ugy érzem,iól lettek ami szimfonikus művészeink, hogy mai koncertjük műsorát Liszt F

eremc műveihői állítottak össze. Dokumentálni akarjuk, hogy a miénk s e mellett tettekkel kell bizonyságot tenni. Mi,magyarok a magunkénak Lisztet csak akkor tekinthetjük, . _/na mi itt magyar földön, Budapesten vagy?Sopronban megrendezzük a mi Li^zt-unnepi látekunkat. /Ugy Van! Ugy van! Taps./ A magyar művészet ereje- ' vei követeljük magunknak;nemcsak a ver és leszármazás jogánál Liszt Ferenc művészetét. (Tk^x) la&l-r Csodálatos, _hogy költőinket, a magyar nemzet érzelmi világának igazvtolmácsait mennyire ihlette a nagy magyar művészek, a nagy magyar virtuózok eletmunkája. Vörösmarty egyik legszebb ódájában szólította fel Liszt Ferencet, a hangok nagy tanárját, hogy vigasztalja ezt a szenvedő magyar népet. Utóbb Arany János egyik 1égszárnyalóbb költeményét intézte Reményihez és•felszólította, hogy a zenének nemzetközi nyelvén hirdesse odakinn a Külföldön, ahol hangversenyezett, a magyar géniusz erejével a magyar igazsá-Jgot. Az ötvenedik évforduló alkalmával egyik érdemes nemzeti költőnk,Ábrányi | Emil egy ódában a szimfonikus zenekart mint a lefegyverzett magyar honvédek t

;

pótlóit aposztrofálta és felszólította, hogy mint az ötvenes években, amikor §-fogyvérekkel nem lohotett védeni a magyar igazságot

}

f . - hir- p & dessék azt továbbra is, mint akkor/aj' _ *. erejevei. PCJ»)Í ÍWÍIMÍI:', - A magyar nemzet tragédiája Benne van abban, hogy Ferenc József boldog ideje, a kiegyezés után ma megint oda jutottunk, hogy a lefegyverzett honvédek, a lefegyverzett nemzet helyott önöknek,a magyar művészeknek koll a' művészet nemzetközi nyolvén a magyar nemzeti igazságot hirdotniök,/Folyt.köv,/