Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-05 [0190]
/B/ t § E e 1 g r á d ; november 5. ^agyar Távirati Iroda./ A radikális ás bosnyák-muzulmán partok között már regebben megegyezés létesült a >;i ely szerint a két-párt, tekintettel az országos politikában fennálló koalíciós viszonyokra, a boszniai és hercegovinai autonóm testületekben is együtt fog,működni. Mint Szarajevóból jelentik, a községi választások óta a muzuímánpárt maga+artásában fordulat állt be. A muzulmán párt egász ,.Hercegovinában^ és' Josznia legnagyobb részében a horvát parasztparttal kötött megállapodást. Igy kosztárban polgármesterré muzulmánt, helyettesévé pedig horvát parasztpártit választottak meg. Hasonló megállapodás jött létre Szarajevóban is. Ezek miatt a radikálisok igen el vannak keseredve és azt állítják, hogy a muzulmánok félrevezették őket és most a horvátok felé orientálódnak. Valószínűnek látszik, hogy a bosnyákoknak ez a magatartása kihatással lesz az országos politikára is. A boszniai radikálisok ellenzékbe való vonulással fenyegetodznek, egy verzió szerint pedig a történtek után a bosnyákok nem maradhatnak tovább a kormánykoalícióba. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Klebelsberg Kunó gróf valiásás közo|tatásügy 1 miniszter a Magyar Filharmóniai Társaság fennállásának hetvenötödik évfordulója alkalmából rendezett jubiláris hangversenyen, a Zeneakadémia nagytermében a következő ünnepi beszédet mondotta: - Dohnanyi mester! Nagyrabecsült művészek! Hölgyeim és uraim! Ilyen művészi és ilyen műértő társaságban, amilyen a mai hetvenötéves jubileum megünneplésére összegyűlt, azt hiszem,ismétlésekbe bocsátkoznám, ha elmondanám, hogy hetvenöt évvel ezelőtt, 1853. november 20-án mint szólalt meg először a filharmóniai hangverseny zenekara. Engedjék meg azért, hogy mint kulturpolitikus igyekezzem művelőd, éstörténelmi szempontból megközelíteni a problémát, hogy mit jelent a magyar nemzet művelődésének az az intézménye, amelynek hetvenötéves jubileumát ünnepeljük. - Nagy a magyar faj '. muzsikalitása. A történelemből jól tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok körében mekkora szerepet játszottak a regősök és a hegedősök, akik megénekelték a honfoglalás csatáinak tüneményes diadalait. Részt vettek ők a Hadúr ünnepein is es énen ezért, amikor a magyar nemzet áttért a keresztény hitre, az ősi pogány hittel üldözték annak művészi interpretátorait. a regősöket és hegedősöket is. Arany János a maga költői lelkével megérezte, hogy volt naiv eposzunk és mi tudjuk, hogy volt ősmagyar zenénk is, amely nem halt meg. Mátyás király visegrádi palotájában ott voltak a hegedősök is, akik a magyar nemzet hőstetteit magyar nyelven énekelták meg, majd az izlámmal szemben vivott harcok ideién Tinódi Sebestyén szinten nemcsak versekkel, hanem dalban is megörökítette a nemzet küzdelmeit. Tudjuk azt / hogy a kurucok táborában magyar dalokat énekeltek és költöttek, amelyek továbbéltek a magyar népdalban mind a mai napig. Afelett pedig, hogy egy primitivr * zene ezt a magyar népdalt meg ne ölhesse, gondosan orködiünk és ezt a magyar faj.. egász erejével meg is fogjuk akadélyozni./i.lénk éljenzés és taps./ Phur$LeA-ru -Be a népzenétől a müzenáig nggy lépést kell megtenni, az egyéniségek egész sorának kell lenni, akik a nemzetet ezen a nagy lépésen átsegítik. Mas,boldog, nagy nemzeteknél a művészek egász sora az úttörő, nálunk magyaroknál, ennél a sorsüldözött nemzetnél egy nagy egyéniség az,aki a nemzettel ezt a nagy lépést megtette, és a mái estén épen a kulturpolit ikusnak kötelessége erről a nagy egyiniségről megemlékezni, aki a magyar nemzetet a népzenének teréről átvezette a müzenének magasabb terére. fez Erkel Ferenc. /Folytatása követke&ílt*/
