Napi Hírek, 1928. október

1928-10-27 [0188]

/A demokrata párt konferenciájáról szóló belgrádi vége./ Ehoz hosszabb idő szükséges és ncmis lehet valami kormánykörüli megol­dással elintézni. Mindkét részről kölcsönös és nagy áldozatokra van"szük­ség. Bármennyire is távolálljon a megjegyezés kii^ulópontja, az létre fog jönni, iia őszintén és mind .n hátsó gondolat nélkül fognakfannak lét­rehozásához. Tudni kell azonban, hogy mit kell cselekedni ., mert anélkül a megegyezésre gondolni sem lehet. Ama feltételekben kell möjgyczni, ame­lyek mellett a szerbek, & horvátok és^szlovének élhetnek és fejlődhetnek a közös országban. f^^i ffC /A tőzsdetanács ülésé. Folytatás./ Ámde ezt nem lehet megcsinálni, mág olyan országban sem, ahol a tőzsde nagy és erős, még a győztes országokban sem, amelyeknek területe meg­nagyobbodott és lakossága megnövekedett, amelyek nagy,hatalmas tőzsdékkel rendelkeznek.-Annáikevésbbé lehetséges ez nálunk, ahol mind ennek az el­lenkezője áll. -Méltóztassanak visszaemlékezni a legutóbbi esztendők állandó csatakiáltására; a tőzsdeüzlet fellenditáse , megkönnyitése , adóle szái­litás, költségmérséklés, , az eljárás egyszerűsítése, ez volt a nagyon érthető és helyes jelszó. Abba a hibába eshetnénk, hogy egy megtörtént rendkívüli eset miatt olyan szabályzatokat alkotnánk, amelyekkel mind ­ennek az ellenkezőját érnénk el. Azt hiszem ezzel a bajt csak növelnők. Azért neveztem renakivülinek azt, ami történt, mert nem hiszem,'hogy a budapesti tőzsde történetében hasonló eset már előfordult. Nem in­zolvendiáról volt itt szó, nem meglepetésről, amely a hitelezőket érte, nem olyasvalamiről, amit az üzletmenet evidenciában tartásával foglalko­zó körök nem vettek észre hanem szó volt olyan inzolvenciáról, ahol a hi­telezők egészen pontosan tudták majdnem az összeköttetés egész tartama alatt, ilogy milyen rizikóba bocsátkoztak, amikor abba belementek. Tudták ezt ők ma^uk, figyelmessé tették őket számtalanszor az arra hivstot Giro- és Pénztáregylet vezetői. Minden tőzsdeérdekelt tudta,hogy milyen rizikót vállal és ennek tudatában és mérlegelésével kötötték a most hite­lezőkké vált tőzsdetagok ezeket az üzleteket. Hogy ezek az urak kissé Könnyelműek voltak-e vagy tulnagy bizalommal viseltettek-e, nem kutatom. Bizonyara minden egyes hitelezőnél más-más inditóokok szerepelhettek, lény az, hogy én nem találtam az egész listán egy olyan tőzsdei hite­lező nevét, akit ez az eset meglepett volna. Márpedig lehetetlen meg­akaoalyozni a lehetőségét az inzolvenciának akkor, amikor a hitglezoés az aoós ugyanazt akarja, mikor ismerik egymás bonitásévt és szándékát. Bár a. legutóbbi hetekben távol voltam a fővárostól, élénk figyelemmel i'gyeke ­tem kisárni az eseményeket-, ÁZ idő alatt elég szó esett a kaució kéroésá­ről is. A kaucióéról sokat és olvértelemben írtak, mintha a kaució hiá­nyán fordult volna meg az egész baj. Ámde ha sikerült is volna az illető­tol augusztus végén a kivánt ötvenezer pengő kauciót megkapni, egészen bizonyos, hogy szeptember végén ugyanott tartottunk volna, azzal a kü­lönbséggel, hogy ötvenezer pengővel kisebb lett volna a millióira rugó in­zolvoncia összege. A kaució csak normális körülmények kö zö-fct" alkalmas esz­köz az üzletnek bizonyos keretekbe való szorítására, de nem akkor, amikor f hitel sző'tudatosan vállalja a nagy nyereség reményében a rendkivül nagy kockázatot. Újból hangsúlyozom, hogy tekintettel arra a nagy nyugtalanságra amelyet részben terjesztettek és ma a tőzsdén valóban megvan,nan gondolunk semmi f olyan reformra,amely az üzletet indokolatlanul megnehezítené vagy fej­lődésének megakadályozására volna alkalmas,hanem a bizorrtsáfi; javaslatától olyan praktikus szabályokat remélünk,amölyeK bizonyos t ;l:ini .In több biztonságot nyújtanak a mainál,anélkül,hogy lényeges n zavarnák vagy magBvh-zitjBéK az üzl/Lkctés Ijheiőségeit. /Vege köv jtkezil ./

Next

/
Oldalképek
Tartalom