Napi Hírek, 1928. október
1928-10-21 [0188]
_ v ar .idestova kot éve, hogy választóimnak politikai működésemről beszámoltam, aminek oka semmiesetre sem annak a köteléknek lazulása, amely engem élihez a közönséghez közel fél évszázad óta fűt, sem pedig a képviselő és választói közt szükséges együttérzés fontosságának lebecsülése, mikor épp ellenkezőleg politikai nitvallasom alaptételei közé tartozik annak biztosítása, hogy a. törvényes nemzeti""képviselet ne legyen többé-kevásbjá jámbor fikció, hanem legyen valóban és őszintén a választók bizalmának és igy a nemzeti akaratnak kifejezője. Beszámolásomnak egyhavi szünetelését az okozta hogy politikai"tevékenységem oroszlánrésze külpolitikai feladatok elvégzésére esik,amelyek időbeosztásomat számos külföldi úttal terhelték meg, alapos készülődést is igényeltek és belpolitikai parlamenti működésemet eb legkisebb mértékre szorították. Ebből a relativ passzivitásból azonban az utolsó költsávetési vita alkalmából kiléptem, mert kötelességét érzem annak hogy - ama külpolitikai tevékenység gyengítésé nélkül - intenzivebb mo4on vegyek részt súlyos belpolitikai helyzetünk parlamenti megvitatásában. Ha szavamnak súlyát csökkenti is az a körülmény, hogv párt nem áll mögöttem és igy mint politikai hatalmi tényező nem jöhetek számba viszont romélnem szabad, nogy azok, akiket illet, mérlegelni fogjak e helyzetemből ás koromból folyó teljes objektivitásomat. Jlert aki a hatalomért folyó tusából ki van kaőcsolva, annak nincs indoka, de még kísértése sem, hogy állásfoglalásaiban más irányítsa, mint a közérdek követelményeiről bensoleg megérlelt meggyőződése. Ebből folyólag legyen szabad fővénásokban ecsetelnem az ország mai helyzetét, amint én láttam, annak előnyeit és hátrányait; továtna szabadjon megvilágítanom azokat a szempontokat, amelyekből a politikáját bírálom,és e bírálat eredményeit, (konminTy _ t \ trianoni határok közé szorított Ceenlíaíflagyarországnak helyzete jó nem lehet. Nem is tekintve a soha sem szűnő fajdalmát, amely minden magyar ember szivét dúlja ha példának okáért Komáromnál a "Dunán áttekint és kénytelen magának azt mondani, hogy az ott tul Csehország. Gazdasági szempontból is meg vagyunk nyomorítva a természetadta egységes területek feldarabolása által amelyeknek részei egymást kiegészítették, egymás jelétét"biztosították, mert a termelést és fogyasztást egyensúlyba, hozták, nem is szólva az osztrák-magyar monarchiáról, moly, oórmint is vélekedünk róla, közjogi és politikai szempon- tokból mezőgazdasági terményeinknek szinte ideális piacot biztosított. Most elvesztettük iparfejlesztésre legalkalmasabb területeinket, ipari nagy f anyagtelepeinket, .erdőségeinket; elvesztettük Nagymagyarország egységes vízrendszerének-egységes kezelését és ezzel az árvizek elleni hatályos védekezés fi A megmaradt egyoldalúan mezőgazdasági termelésre szánt terület fölöslegeit a külföld elzárkózó vámpolitikája miatt nehezen- tudjuk eladni; .? termelés növekedő drágulásával együtt jár az értékesítés fokozatos nehézsége. Ezt tetézi a középosztály súlyos válsága a szellemi munka kináM-éának túltengése a kereslettel szemben. De Trianon nem volt a Z egyedüli csapás, amely reánk sújtott. /Folytatása Következik./ rSJU^'^ir